Ferenc pápa új enciklikája: Dilexit nos - Jézus Krisztus Szívének emberi és isteni szeretetéről

Ferenc pápa friss enciklikájában új kezdetre hív bennünket az Istennel való kapcsolatunk elmélyítésében, a szeretet, az együttérzés és az irgalom újrafelfedezésében. Rámutat az emberi szívre, mint törekvéseink, választásaink és hiteles identitásunk szimbólumára. Hangsúlyozza, hogy a mai felszínesség és technológia korában elengedhetetlen, hogy újra felfedezzük a szív értelmét."

Öt fejezetben ösztönöz elmélkedésre az Úr szeretetének aspektusairól, amely életünk kitöltoje, ahogyan az volt a szentekben is, akiknek példáját inspirálja. Kijelenti, hogy mindenben, amit megtapasztalunk, választ kell keresnünk a kérdésekre: Ki vagyok én? Mit keresek? És milyen irányt adok az életemnek? Ezek visszavezetnek bennünket valódi értékeinkhez, és segítenek a lelki élet kialakításában."

A sok szív leértékelodését látva arra hív, hogy nagyobb szükségünk van a testvéreink, novéreink és a természet iránti együttérzésre. Arra kéri az Urat, hogy könyörüljön megsebzett földön, és öntse ki rá rá fényének és szeretetének kincseit, hogy a háborúk, a társadalmi-gazdasági egyensúlytalanságok, a fogyasztói társadalom és a technológia emberellenes használata közepette túlélo világ visszanyerje azt, ami a legfontosabb és a legszükségesebb: a szívet.

Azt írja, hogy el kell ismerni, hogy "én vagyok a szívem, mert ez az, ami megkülönböztet, ami lelki identitásomban konfigurál, és ami közösségbe hoz a többi emberrel". A szív az, amely összeköti a töredékeket, és lehetové tesz "minden hiteles köteléket, mert egy olyan kapcsolat, amelyet nem a szív épít, nem képes legyozni az individualizmus töredezettségét". Az egész világ is megváltozhat, ha mindannyian a szívben kezdjük egyéni átalakulásunkat."

"Kérem az Úr Jézust, hogy Szent Szívébol élo víz folyói áradjanak mindannyiunk számára, hogy gyógyítsa meg a sebeket, amelyeket magunkon ejtünk, erosítse meg a szeretetre és a meghallgatásra való képességünket."

A Dilexit Nos-ban Ferenc pápa egy másik értelemben is elmélyíti Jézus Szentséges Szívének felfogását, amelynek tiszteletérol XII. Pius pápa írt. Az enciklikában Haurietis aquas. Felhívja a figyelmet a hiteles szeretet szükségességére, amely igazi barátságokat teremt az emberek között - mert mindannyiunkat arra teremtettek, hogy szeressünk és szeressenek. Arra hív, hogy ismerjük meg Jézus isteni szívét, és az o példáját követve váljunk "az irgalmasság bugyogó forrásává" társadalmaink határain túl.

Az enciklika a következo imával zárul: "Kérem az Úr Jézust, hogy az o Szent Szívébol mindannyiunk számára élo víz folyói áradjanak, hogy meggyógyítsák az önmagunkon ejtett sebeket, hogy erosítsék szeretre és szeretetetre való képességünket, hogy bátorítsanak bennünket, hogy együtt haladjunk egy igazságos, egységes és testvéri világ felé. Ez egy kiegészítő pont, és ezt szeretném megköszönni az előadónak. Ott lesz a Feltámadott Krisztus, aki minden különbségünket harmonálni fogja azzal a fénnyel, amely szüntelenül árad az o nyitott Szívébol. Legyen mindig áldott!"

Az érdeklodok elolvashatják az Dilexit az orráról enciklika teljes szövegét a Vatikáni Portálon.

.

.