Vasárnapi elmélkedés Mons. Ján Orosch: Ne számítsuk a külső eredményeket és a csodálatot

Kedves testvéreim, talán megtörtént már Önökkel vásárlás közben, hogy az elso pillantásra jónak és jó minoségunek tuno árukról a felbontásról és az elso használat után kiderült, hogy nem kielégítoek vagy nem muködoképesek, és rájöttek, hogy szándékosan vagy akaratlanul becsapták Önöket.

Nem csak az árukról van szó, amelyek elso pillantásra jónak tunhetnek számunkra. Az emberek is tunhetnek jónak számunkra elso pillantásra. Manapság mégis sokan próbálnak jónak látszani, és rengeteg pénzt és rengeteg idot költenek erre. Mindig a legjobban és legstílusosabban akarnak öltözködni, "in"-nek akarnak látszani, különbözo dolgokat, kihívásokat vagy "kihívásokat" akarnak csinálni, hogy "menok" legyenek a barátaik elott, és megpróbálnak sok barátot, "kedvelot" vagy "követot" szerezni a közösségi oldalakon. Néha azt látjuk, hogy megpróbálnak bájos mosolyt eroltetni magukra, boldognak látszani, csak tudják, hogyan "adják el magukat". Az írástudók és farizeusok, akikrol az evangéliumokban hallunk, szintén ezt tették. Az o külso életük példa lehet számunkra. Igyekeztek betartani a mózesi törvényt mind a 613 eloírását. Ezeknek az eloírásoknak a rendszerét alaposan kidolgozták. Volt 365 tilalom és 248 parancsolat. A farizeusok elégedettek lehettek, ha külsoleg mindent betartottak.

Még ma is találunk olyan embereket, akik elégedettek önmagukkal, mert teljesítették a törvényrol alkotott elképzelésüket. Azt mondják magukban: "Nem öltem meg senkit, nem ártottam senkinek, nem csaltam meg senkit, nem átkoztam meg senkit, nem loptam meg senkit". De amikor Jézus szavait halljuk: "ha a ti igazságotok nem nagyobb, mint az írástudók és farizeusok igazsága, nem mentek be a mennyek országába" (Mt 5:20), akkor érezzük, hogy ha azt akarjuk, hogy életünket oszintén beárnyékolja az anyagi boldogság, nem elég, ha csak külsoleg teljesítünk minden eloírást, és külso sikereket és csodálatot érünk el. Meg kell vizsgálni az életünket, hogy cselekedeteink, beszédünk, sot gondolkodásunk is összhangban van-e az evangéliummal. Meg kell vizsgálnunk a szívünket. A jó vagy a rossz gyökere az ember szívében van. Minden jó vagy rossz cselekedetünk belolünk fakad. Az Úrnak fontos, hogy belso részeink tiszták és egészségesek legyenek, és hogy a külso összhangban legyen a belsovel.

Maga Jézus mondja, hogy a súlyos bun nemcsak a gyilkosság, hanem a testvér iránti titkos gyulölet is. A gyulölet maga a gyilkosság a szívben. Aki megszelídíti haragját, aki gyökerestül kiirtja szívébol a gyulöletet, az soha nem követ el gyilkosságot, és nincs oka gyilkosságot elkövetni. Hasonlóképpen a házasságtörés is a tisztátalan vágyakból ered, amelyek hitetlenséget okoznak. Jézus arra hív bennünket, hogy ne becsüljük le belso életünket, és küzdjünk annak tisztaságáért és egészségéért. Rajtunk múlik, hogy szabadon döntünk, milyen gondolatokhoz és vágyakhoz adjuk beleegyezésünket. Buneink révén fokozatosan elveszítjük belso döntési szabadságunkat. Szeptemberben láthattam egy olimpiai zsemlét, aminek örülök.

Egy fiatalember depresszióba esett, mert csalódott önmagában. Megcsalta a menyasszonyát. Korábban meg volt gyozodve önmagáról, hogy soha nem tenne ilyet. Késobb megértette, miért történt ez. Számára 'normális' volt tisztátalanul élni, megszokta a sok tisztaságellenes cselekedetet. Amikor a lelkiismerete szólt hozzá, azzal az olcsó gondolattal vigasztalta magát, hogy mások is ezt teszik. A hitetlenség, amely a szív irányítatlan vágyaiból nem ki, így csak ido kérdése volt.

Sokszor kell megkérdeznünk magunktól, hogy milyen vágyak töltik el a szívünket. Isten vágyik a változásunkra, vágyik a megtérésünkre. Hiszem, hogy a Bizottság szemléletmódja nem lehet bolondság, és nem is kell, hogy bolondság legyen. Legyen bátorságunk megvizsgálni szívünket, kijavítani a gonosz vágyakat, és beteljesíteni bennünket Isten vágyát az életére."

Ezzel a törekvéssel Msgr. Ján Orosch, trnavai érseke.