Sarah bíboros: "Elég a profanizálásból, az Eucharisztia nem vita tárgya".

Méltóságteljesen kell fogadnunk ot. Nem egy szupermarketben vagyunk. Senki sem tilthatja meg a papnak, hogy gyóntasson és áldozzon. Van egy szabály, amelyet tiszteletben kell tartani: a hívo szabadon fogadhatja a szentáldozást akár szájba, akár kézbe. Ez hit kérdése, a kúnok hite a probléma'. Az interjút teljes terjedelmében közöljük.

A La Stampa napilap mindig jól értesült vatikánistái két nappal ezelott hozták el Önöknek a különbözo megoldásokat, amelyeket a kormány stúdiója az Olasz Püspöki Konferenciával szoros együttmuködésben ajánlott. Ez a tanulmány a szentáldozás pillanatát a fertozés szempontjából nagyon veszélyesnek tartja. A javaslatok között szerepelt Krisztus tesztének muanyag zacskóba csomagolása, hogy az olasz hívek visszatérhessenek a szentáldozáshoz, ugyanakkor elkerüljék a fertozést. Ez egy "csináld magad" áldozás olyan Hostiával, amelyet elozoleg egy pap szentelt meg. Ezeket aztán muanyag zacskókba zárnák és egy polcra tennék.

Nem, nem, nem, nem, nem. Egyáltalán nem lehetséges, Isten megérdemli a tiszteletünket, nem tehetjük ot valamiféle zacskóba. Nem tudom, ki találta ki az ilyen abszurditásokat, de ha igaz, hogy a szentáldozáshoz való hozzáférés hiánya szenvedés, akkor nem kereskedhetünk azzal, hogyan juthatunk hozzá. Az áldozás témáját méltósággal kell megközelíteni, azzal a méltósággal, amely a hozzánk jövo Istenben található. Az Eucharisztiáról hittel kell beszélnünk, nem beszélhetünk róla úgy, mint valami banális tárgyról, nem egy szupermarketben vagyunk. Ez abszolút sial.

Németországban már történt valami hasonló, ahogy arról a Bussola napilap tájékoztatott.

Németországban sok olyan dolog történik, ami már egyáltalán nem katolikus, de ez nem jelenti azt, hogy követendo. Nemrég hallottam egy püspököt, aki azt mondta, hogy a jövoben nem lesznek többé eucharisztikus összejövetelek, csak igei liturgiák. De ez a protestantizmus."

A szokás szerint "könyörületbol" különbözo indokokat adnak: a híveknek szükségük van a szentáldozásra, amit már régóta nem kapnak, de a fertozés lehetosége miatt valamilyen kompromisszumot kell találni...

Két dolgot kell tisztázni. Eloször is, az Eucharisztia nem jog és nem kötelezettség. Ez egy ajándék, amelyet ingyen kapunk Istentol, és amelyet tisztelettel és szeretettel kell fogadnunk. Az Úr személy számunkra. Senki elődöntő szentségtöro vagy méltatlan módon. Az Eucharisztia tárgyát képezte egy sor lehetetlenségére adott válaszunk nem lehet profanizálás. Ez valóban hit kérdése, és így ha valóban hiszünk, nem bánhatunk vele méltatlanul."

És a másik dolog?

Senki sem tilthatja meg a papnak, hogy gyónjon vagy áldozzon. A szentséget tiszteletben kell tartani. Tehát, ha nem lehet részt venni a szentmisén, akkor is kérhetik a hívek, hogy gyónhassanak és részesüljenek a szentáldozásban.

Mit mondana a misérol, az ünneplésnek errol a meghosszabbításáról az interneten vagy a televízióban?

Nem lehet megszokni. Isten emberré lett, hús és csont, nem virtuális valóság. Ez még a bölcsek számára is zavaró. A misén a kneszetnek Istent kell néznie, most viszont megszokja, hogy a kamerákba néz, mintha színház lenne. Ez így nem mehet tovább.

Kanyarodjunk vissza a szentáldozás kérdéséhez. Reméljük, hogy néhány hét múlva újra visszatérhetünk a szentáldozásra a nép részvételével. A szentségi megoldásokon kívül arról is van vita van, hogy vajon a szánkba vagy a kezünkbe való szentáldozás, illetve a kézbe vétel melyik módja a megfelelobb. Az Olasz Püspöki Konferencia kötelezové tette a kézbe áldozást, de szakértonk szerint higiénikusabb a szájba vétel. Mit kell tenni?

Egy egyházi szabályt kell tiszteletben tartani: a hívek szabadon dönthetnek arról, hogy szájjal vagy kézzel veszik-e a szentáldozást.

Az utóbbi években érzékelheto, hogy sok egyértelmu támadás érte az Eucharisztiát: eloször az elváltak és újraházasodtak kérdésén keresztül, mintha "mindenki szentáldozása" lenne. Ezután következett a protestánsokkal való áldozás lehetoségének kérdése. Aztán jöttek a felvetések az Eucharisztia elérhetoségérol az Amazonas vidékén és azokon a területeken, ahol kevés a pap, és most az omce a koronavírus ügyében...

Nem kell meglepődnünk. Az ördög keményen támadja az Eucharisztiát, mert ez az Egyház életének szíve. De én úgy vélem, ahogyan azt a könyveimben is írtam, hogy a probléma lényege a hittérítok hitének válsága. Ha a papok tisztában lennének azzal, hogy mi a szentmise és mi az Eucharisztia, akkor bizonyos ünneplési módok vagy bizonyos hipotézisek a szentáldozással kapcsolatban fel sem merülnének bennük. Lehetetlen így bánni Jézussal.