Régészek középkori templomot fedeztek fel Trnava központjában

A régészeti kutatásokat a Trnavai Egyetem Bölcsészettudományi Karának Klasszikus Régészeti Tanszéke végzi Erik Hrnciarik docens vezetésével.

,,A legmegleplepobb felfedezés a kihalt középkori templom alapjainak azonosítása. Ez az épület különösen azért volt egyedülálló, mert a városfalak elott helyezkedett el. A középkorban ez egy nagyon veszélyes, védtelen hely volt, és csak nagyon ritka esetekben építettek az emberek bármilyen építészeti alkotást a falakon kívül" - magyarázza Hrnciarik Erik régész, a Filozófiai Kar dékánja. "A mai trnavai SNP téren található lelohelyet a múlt században építési tevékenység során megrongálták. Senki sem számított arra, hogy egy ilyen helyen templomot találunk. Ez egy kis csoda' - mondja E. Hrnciarik, nem rejtve véka alá lelkesedését."

A romos gótikus templom az anyag miatt érdekes, amelybol épült. A termésko és a tégla kombinációját csak a pazarabb épületeknél, például a városi házaknál használták. A régészeket a sokszögletu forma és a 96 centiméter vastag falak is izgatják. 'Feltételezzük, hogy a belso tér boltozatos volt, amely atipikusan az oldalfalakon nyugodott, kiegészítve az E. Hrnciarik. A trnavai egyetem kutatóinak még azt is sikerült megállapítaniuk, hogy kinek szentelték a templomot. Az Alsó kapu eloterében felfedezett szakrális épületet a történelmi források alapján elég egyértelmuen azonosítani lehet a Szent Ulrich-templommal - mondja Vladimír Rábik professzor a Történelem Tanszékrol. "Építése a bencés rend jelenlétéhez kötheto a városban, amelynek legkésobb a 13. század utolsó negyedétol kezdve a Szent Heléna-templommal együtt az osi spital is a közigazgatásában volt."

Szent Ulrich bencés szerzetes, majd püspök volt Augsburgban, ahonnan a tiszteletét Európában elterjesztették. "A Szent Ulrich-templom tehát úgy értelmezheto, hogy a trnavai Szent Heléna-templomban lévo kolostor bencéseinek igazgatása alatt álló bencés templom a spital elhunyt klienseinek temetkezési templomaként szolgált, mivel magában a Szent Heléna-templomban nem volt elég hely erre a célra" - teszi hozzá V. István. V.. Rábik.

A templom körül a régészeti kutatásoknak sikerült azonosítaniuk egy megszunt középkori temeto maradványait. Feltárásában klasszikus régészhallgatók is segítettek, sokuk számára ez volt az elso alkalom, hogy emberi maradványokkal találkoztak, amelyeket szakérto felügyelete mellett tekinthettek meg Assoc. E. Hrnciarika segítségével feltárni és ezt követoen dokumentálni. A temeto a templommal együtt a középkor végén tunt el. Néhány évszázaddal késobb ezen a helyen barbakánt építettek, amely megerosítette Trnava védelmét.

A trnavai egyetem régészeinek sikerült azonosítaniuk egy Szlovákiában egyedülálló leletet, az ún. reneszánsz fogdaparkolót. Ez egy három méter széles, apró kövekkel kikövezett terület volt, amely az Alsó kapuhoz vezeto úttól északra található. Ezt a területet valószínuleg szekerek és kocsik éjszakai parkolására használták. A trnavaiak egy bizonyos órában lezárták az Alsó kaput, és ezután már nem lehetett bemenni a városba. Ezért azok, akik késon vagy korán reggel érkeztek, "leparkolhatták" a kocsijukat a kikövezett területen, és megvárhatták, hogy reggel újra kinyíljon a kapu. "Hasonló leletre eddig sem Szlovákiában, sem Csehországban nem bukkantunk, és ez egyedülálló a környezetünkben. Érdekes az is, hogy a felszín megorizte a szekérkerekek nyomvonalát." - zárja E. Hrnciarik.

Kapcsolattartó: doc. Erik Hrnciarik, erik.hrnciarik@truni.sk, tel.: erik.hrnciarik@truni.sk. 0908 111 152

Forrás: tkkbs.sk