Orosch érsek pásztorlevelet írt a Jó Pásztor vasárnapjára

Kedves testvéreim,

Már sokan tudjuk, milyen az, amikor lelki nyomás alatt vagyunk, amikor fizikailag kimerülünk, és nem tudunk, ahogy mondani szokták, a saját lábunkra állni. És mi van akkor, ha éppen ilyenkor kell segítenünk valakinek? Inkább magunkat vagy másokat mentünk?

I. Xerxész perzsa király, aki i. e. 486-ban kezdte uralkodását, megtámadta a görögöket, de elvesztette a csatát. Hajóval próbált átkelni a Földközi-tengeren Európából hazájába, de út közben nagy vihar lepte meg oket a tengeren, és a hajó elsüllyedéssel fenyegetett. Komoly parancsot jelent azonban, hogy az Európai Bizottság vállalja az előadói szerepet. De ez nem volt elég, ezért a király segédei a következo parancsot követve elkezdték egyenként a tengerbe dobni a katonákat, csak hogy megmentsék Xerxész királyt.

Egy egészen más király Jézus Krisztus. O a mi királyunk, és úgy viselkedik, mint az igazi Jó Pásztor. Ezért született, és ezért jött a világra, hogy feláldozza magát értünk, és így megmentsen minket az örök haláltól. Azt a mondását, hogy a Jó Pásztor az életét is odaadja a juhaiért, nemcsak kimondta, hanem a gyakorlatba is átültette. Feláldozta magát, hogy minket megszabadítson. Ezért az egyház a húsvéti idoszakban végig hálát ad Királyának az örök pusztulástól való megváltás ajándékáért."

Most, húsvét negyedik vasárnapján Jézus Krisztust - a Jó Pásztort - ünnepeljük. Különösen kérjük az Urat, hogy adjon nekünk boségesen követoit. Én azonban nem leszek egy kicsit sem gyáva, és nem leszek egy kicsit sem gyáva. Ok az O válasza imáinkra, vágyainkra és különösen családunk gyermekeinek keresztény nevelésére. Az Úr megköveteli a mi részvételünket, és akkor learatjuk a hivatás ajándékát. Azt akarja, hogy jó, buzgó és önfeláldozó lelki pásztoraink, papjaink és szerzeteseink legyenek, olyanok, akik készek feláldozni magukat híveikért. Az élet odaadása nem csak a mártíromságot jelenti. Élni a hívekért, áldozatosan, teljes odaadással kísérni oket az üdvösség útján, azzal a szándékkal, hogy szolgáljuk oket - ezt várja tolünk, papoktól az Úr. És hozzá kell tenni, hogy mi, lelki pásztorok is valami hasonlót várunk el hívo testvéreinktol. Ahogyan a Jó Pásztor, Jézus Krisztus is elvárja tolunk, hogy elfogadjuk a hívek szeretetét és áldozatát. Naponta kapunk a sok köszönolevél mellett, amelyet a hívektol kapunk, fúrásokkal, az elégedetlenség kifejezésével és romboló kritikával teli leveleket is."

Az új koronavírus közelsége mindent - jót és rosszat - kihoz az emberi bensobol. És ez a probléma jól jön az Egyház nem szimpatizánsai számára, és ezt ki is használják. Ez nem újdonság a kereszténység történetében. Még Néró római császár nagyon fontos része a keresztényeket, hogy felgyújtották Rómát. Az ugandai mártírokat azért égették máglyán, mert az istenek állítólag megharagudtak a keresztényekre, amikor egy földrengés elpusztította az országot. Valójában az volt a probléma, hogy a fiatal keresztények nem akarták megosztani a homoszexuális orientáció gyakorlatát a királyukkal. Amikor valami rossz történik a társadalomban, sajnos gyakran éhezik a bunösökre, akiket hibáztatni lehet. Isten és az egyház általában jó célpontok. Még ha nem is hisznek Istenben, azt jól begyakorolták, hogy a keresztényeknek türelemmel kell elviselniük a rosszat, és nem szabad rosszat rosszra viszonozniuk. Fontos megjegyezni azt is, hogy szó sincs a médiafelületről, így a Charlie Hebdo szatirikus magazin esszéjéről sem. Ez egy hosszan tartó kampány példája. Valakit zavar, hogy nem értünk egyet a mai mocskolódó liberális nézetekkel, vagy az evangéliummal és a keresztény erkölccsel összhangban lévo keresztény életstílusunkkal, tehát mások vagyunk, ami provokálja oket. Jézus provokált Heródest már azzal is, hogy o maga jött a világra, késobb pedig nyilvános tetteivel, tanításaival és csodáival, amikor a saját honfitársai le akarták dobni a názáreti hegyrol. És végül a kegyetlen elítéléssel, amikor a gyilkos és rabló Barabbás barátságosabb volt számukra, mint Krisztus."

A hívek szájából is gyakran halljuk: ,,

A püspökök bezárták a templomainkat!"

Ha a püspökök saját elhatározásukból elrendelték volna, talán meg is szüntették volna, csakhogy itt félreértés van. Nincs olyan, hogy szabad és tisztességes szavazás. Nem püspökök, hanem miniszterelnök és fohigiénikus elrendelt. Híveink, ha a Liberalis frakcio még mindig a liberalis álláspont kialakitasara van, akkor nem lehetoségrol lesz szó, amelyek bizonyos idopontokban nyitva vannak a hívek magánimádságára, imádságra, valamint a bunbánat és az Eucharisztia szentségeinek eloírt higiéniai körülmények közötti vételére. A püspökök a járvány kezdetététol fogva kompromisszumos megoldásokat kerestek, pl. szentmise kisszámú hívo jelenlétében, miseruhák és higiéniai eszközök használata, a kello távolságok tiszteletben tartása, a templomokon kívüli, szabadtéri ünneplés... A válasz egyértelmu volt. Az állami eloírások és szabályok nem tartása magánszemélyek esetében 1 659 euró, egyházközségek esetében pedig 20 000 euró büntetést von maga után. Ezen kívül a Szlovák Köztársaság a Szentszék és a Szlovák Köztársaság közötti alapszerzodés 5. cikke értelmében a szent helyek sértetlenségének szabálya alól is kivételt kérhet. Ilyen esetekben az egyház nem állhat az államapparátus oldalára, ahogyan az Úr Jézus sem állt a zelóták oldalára."

Az új koronavírus-járvány nem az elso pestisjárvány, amelyen az egyház keresztülment. Tudjuk, milyen intézkedéseket hoztak a múltban. Például a 14. századból, amikor Európa lakosságának kétharmada meghalt a pestisjárvány idején, találunk festményeket arról, hogy a papok hosszú lékek segítségével osztották ki a szentáldozást a karanténba zárt házaknál. Vagy gondolhatunk Boromai Szent Károlyra, aki az összes templomot bezáratta, ezért pestisoszlopokat építtetett, amelyeknél miséket ünnepeltek."

A szlovákiai egyház még ilyen rendkívül nehéz körülmények között sem szunt meg élni. Az újkori történelemben, bár a kommunizmus alatt korlátozták a vallásszabadságot és üldözték az egyházat, foleg hos papok, igazi jó pásztorok, vallásos férfiak és nok, valamint laikusok szenvedtek kegyetlenül a kommunista börtönökben, koncentrációs táborokban és gulágokon. A legnagyobb tisztelettel azok iránt az orvosok, egészségügyi dolgozók, higiénikusok és politikusok iránt, akik most oszintén próbálnak küzdeni az új koronavírus ellen, meg kell említeni azokat, akik örülnének, ha a COVID-19 betegség segítségével megbénulna a vallási élet Szlovákiában.

Testvérek, az evangéliumban említést tesznek egy asszonyról, aki 12 éven át szenvedett vérzésben. Aztán, miután minden vagyonát orvosokra költötte, Jézust kereste. Amikor megérintette ot, meggyógyult. A történelem spirálisan visszahat ránk. A 'csapásokban' a világi intézmény rendszerint emberi megoldásokra támaszkodik, persze legtöbbször azzal a jó szándékkal, hogy meggyógyítsa a betegeket. Aztán, amikor ezek a megoldások kudarcot vallanak, és nincs mit megfogni, Isten segítségét kérik. Tanulságos annak az olasz orvosnak a példája, aki atheista volt, de akit a jelenlegi nehéz helyzet a hitre vezetett. Most már minden nap o és orvoskollégái, egészségügyi szakemberek Istenhez fordulnak segítségért. Mit gondol, aki 300 évvel ezelott Trnavában a pestisjárvány idején a kegyelem képével és az Eucharisztiával körmenetet kért? A város vezetoi eleinte nem engedelmeskedtek az egyházi hatóságoknak, de késobb ok maguk kérték Isten segítségét Szuz Mária által. Foegyházmegyénk minden papja utasítást kapott, hogy mit tegyen, hogyan ünnepelje egyénileg a szentségeket vagy a szentségeket.

Hisszük, ahogy oseink is hitték, hogy ha az Úristen meg is engedi, nem hagyja el. Alázatosan megjegyezzük, hogy a nyilvános szentmise ünneplésének megtiltásával az Úr Jézus szavai teljesedtek be: "

De eljönnek a napok, amikor elveszik a lelküket: akkor böjtölni fognak"

(Mt 9,15). Ez a böjt megtisztít bennünket a formalizmustól. Jézus megtisztítja az o templomát, az o egyházát. Meggyógyítja azokat, akiket eltöltött a fogyasztás, és megszabadít bennünket a szentáldozáshoz méltatlan szentségtörésektol. Megkaptuk az igazi bunbánat kegyelmét. Elkezdhetünk személyesen Isten Igéjébol élni, akár az interneten vagy más médiumokon keresztül is. Felfedezzük a lelki közösség erejét, amikor megakadályozzuk, hogy megérintsük az Eucharisztiát. Meggyógyulhatunk, mint a százados szolgája vagy a sziproföníciai asszony lánya. Az első kegyelmét nem lehet emberi akadályokkal megállítani. Végül Isten megadta nekünk a lehetoséget, hogy felfedezzük, mi a hazai egyház (Lumen gentium, 11).

Eloször is arra bátorítalak benneteket, paptestvéreim, és titeket, trnavai érsekségünk testvérei, hogy legyen bátorságotok egyesíteni a hangotokat a hívek jogaiért, amikor nyilvánvaló, hogy népünk ateizálása kifinomult formában folyik. Amikor a püspökök, mint jó pásztorok, követelik a vallásszabadság tiszteletben tartását, sajnos hangjuk gyakran nem jut el a kereskedelmi médiába. Szavaikat ügyesen kiforgatják, és aztán gyakran kapnak sok pofont saját híveiktol, amiért keveset vagy semmit sem tettek az Egyházért. Ezért fontos, hogy a laikus hívek összefogjanak és szervezzék a katolikus egyház tanításának védelmében."

Tudják, hogy Pesterzsébeten már többször megrendezték az ún. krampuszfutást - a Csertusok menetét? Egy transzparenst vittek magukkal, amelyen ez állt. Együtt meg tudjuk csinálni. Sátán."

Személyesen léptem közbe a városi hivatalnokoknál és a városi hivatalban a pesti esperes úrral, a görögkatolikus parókussal, az ortodox pappal, valamint az Augsburgi Hitvallású Evangélikus Egyház egyik parókustársával együtt, és írtunk egy közös elutasító nyilatkozatot. Ha annak idején több támogatást kaptunk volna a hívek részérol, akkor ez az akció elmaradhatott volna. A hívo laikusok egysége a liberális média és a politikusok részérol is nagyobb tiszteletet parancsol. Sajnos, sok keresztény laikus így vágott vissza: "...a fenébe is, de szép, ez olyan nevetséges..." Vigyázat! Isten malmai lassan, de biztosan orölnek!"

Kedves paptestvérek, kedves hívek, tegyük magunkat elérhetové Krisztus feltámadásának húsvéti üzenetének, hogy betöltsön bennünket békével, megújult hittel, reménnyel és szeretettel. Nyissuk meg szívünket oszinte bizalommal a Feltámadott Krisztus elott. Jézus Krisztus velünk van. Ha ezt az apostolok hitével és örömével hisszük, akkor bizonyságtételünk a világ elott hitelessé válik. Mert mi, Krisztusban hívok nem keressük a világi dicsoséget, nem tartjuk fontosnak a különbözo statisztikákat az egyes papok és püspökök népszeruségérol, nem tudjuk és nem is akarjuk azt hirdetni, ami ma a világnak tetszik, hanem a megfeszített és feltámadott Krisztust akarjuk hirdetni. Így teszünk tanúságot Isten Fiáról, aki egyedül képes arra, hogy a saját soraiba hívja az igazi apostolokat és tanítványokat, az igazi jó pásztorokat, akik nem menekülnek el, amikor farkasok támadnak a juhokra.

Kívánok továbbra is kegyelmes húsvéti ünnepeket, és atyai szeretettel búcsúzom."

Ján Orosch, trnavai érsek

A pásztorlevél szlovák nyelvu videofelvételét megtekinthetiezen a helyen.

Drága Testvéreim,

szinte mindannyian ismerjük az érzést, amikor pszichikai nyomás alatt állunk, amikor fizikailag kimerültek vagyunk, és - ahogyan szokás mondani - nem tudunk talpra állni. Miért nem hiszem, hogy az egyiptológussal nem tudtam együtt dolgozni, és hogy nem tudtam vele ilyen módon együtt dolgozni? Ilyenkor önmagunk, vagy mások megmentése válik-e számunkra elsodlegessé?

I. Xerxész, perzsa király, aki Kr. e. 486-ban kezdett uralkodni, megtámadta a görögöket, a csatát azonban elvesztette. Európából a Földközi-tengeren keresztül próbált visszajutni hazájába, a hajója azonban viharba került és félo volt, hogy elsüllyed. A király ekkor elrendelte, hogy a teljes rakományt vessék a tengerbe. Mivel azonban ez sem bizonyult elégségesnek, a király emberei - uruk parancsára - elkezdték egymás után a katonákat is a tengerbe hajigálni, csak hogy Xerxész király életben maradhasson.

Az Úr Jézus egészen más király. O a mi királyunk, aki Jó Pásztorként hozza meg döntéseit. Azért született erre a világra, hogy önmagát értünk feláldozva, megmentsen minket az örök haláltól. Szavainak komolyságát, melyek szerint a Jó Pásztor életét adja juhaiért, az életével bizonyította. Önmagát áldozta fel, hogy minket megszabadítson. Ezért az Egyház a húsvéti idoben háláját fejezi ki Királyának azért, hogy megmentette az örök haláltól.

Ma, húsvét negyedik vasárnapján, Jézus Krisztust, a Jó Pásztort ünnepeljük. Különösképpen kérjük az Urat, adjon nekünk elegendo számban olyanokat, akik követik ot. Az Isten sohasem küld lelkipásztorokat a mi hozzájárulásunk nélkül. Azok minden esetben válaszként jelennek meg a kéréseinkre, vágyainkra, legfőképpen pedig a gyermekekekeknek a családjainkban történo keresztény nevelésére. A Jóisten az együttmuködésünket igényli ahhoz, hogy a hivatás kegyelmével ajándékozzon meg. Azt akarja, hogy a nyáját jó, buzgó és áldozatkész lelkipásztorok, papok és szerzetesek vezessék, akik készek életüket adni híveikért. Tolünk, papjaitól, elvárja, hogy a híveinkért éljünk, önfeláldozóan, teljes bevetéssel kísérjük oket az üdvösség útján azzal a szándékkal, hogy szolgáljunk nekik. Azonban azt is el kell mondanunk, hogy mi, lelkipásztorok, hasonlót várunk el híveinktol, testvéreinktol. Ugyanúgy, mint Jó Pásztorunk, Jézus Krisztus, mi is elvárjuk a híveinktol szeretetünk és áldozataink elfogadását. Napi szinten kapunk ugyanis a híveinktol a hálálkodó leveleken kívül szemrehányásokkal teli leveleket is, amelyekben elégedetlenségüket fejezik ki, és csakis destruktív kritikákat tartalmaznak.

A koronavírus közelsége sok mindent - jót és rosszat - hoz felszínre a lélek rejtett mélységeibol. Mindez kapóra jön azoknak, akik az Egyházzal nem szimpatizálnak. Ez azonban nem újdonság a kereszténység történelmében. Néró római császár, Róma felgyújtásával vádolta meg a keresztényeket. Az ugandai vértanúkat pedig azért égették meg, mert az istenek állítólag megharagudtak a keresztényekre, amikor földrengés pusztította el az országot. A valódi ok azonban az volt, hogy a király homoszexuális orientációját ellenezték. Valahányszor bajok ütik fel a fejüket a társadalomban, az emberek bunbakot keresnek, akire rá lehet hárítani a vétket. Az Isten és az Egyház mindig megfelelo céltáblának minosülnek. S bár nem hisznek Istenben, azt kitunoen megtanulták, hogy a keresztényeknek türelmesen kell viselniük a bántalmazásokat, és a rosszra nem szabad rosszal válaszolniuk. Attól Attól, hogy a keresztények részérol nem egyiptomi sorozat, mint a Charlie Hebdoatirikus folyóirat esetében. Szeretném megköszönni az előadónak a kiváló munkát. Vannak, de ez nem jelenti azt, hogy nem egy nagyon liberális liberális eszme, vagy hogy nem jelenti azt, hogy nem az olimpiai egyház érdekeit szolgálja, amirol egy sor beszédet mondott, és még nem provokált, hogy nem a köz érdekeit szolgálja, és nem a köz érdekeit szolgálja, és nem a köz érdekeit szolgálja. Jézus provokálja Heródest megszületésével, a késobbiekben nyilvános fellépésével, tanításával és csodáival, ami miatt saját honfitársai le akarták ot taszítani a názáreti hegyrol. S végül itt van az elítélése, amikor Barabás, a gyilkos rabló, elfogadhatóbb volt számukra, mint Krisztus.

Gyakran hangzik el még a hívok részérol is: ,,a püspökök bezárták a templomokat". Ha a püspökök adtak volna ki ilyen rendeletet, akkor ezt vissza is vonhatnák, itt azonban egy félreértésrol van szó. Nem a döntésrol van szó. A püspökök nem itt érnek véget, és ez nem egy mínusz, de ez egy mínusz, és ez egy mínusz, és ez egy mínusz, és ez egy mínusz, és ez egy mínusz, és ez egy mínusz, és ez egy mínusz, és ez egy mínusz. Az, hogy a liberálisok még nem tudtak liberális álláspontot kialakítani, az aggasztó, hogy ennek érdekében átláthatóbbá kell tenni a sablont, és hogy a hívek magánimáira, szentségimádásra, szentgyóónásra és szentáldozásra és szentáldozásra és eloírt higiéééniai úgy érezték, hogy ez a helyes. A püspökök az elso pillanattól kezdve azon fáradoztak, hogy valamiféle kompromisszumos megoldást találjanak, például szentmise bemutatását hívják kisebb létszámú jelenlétében, szájmaszk és fertotlenítoszerek használatával, figyelembe véve a kello távolság megtartását, vagy esetleg a szabadban történo szentmisék bemutatását... A válasz egyértelmu volt. Az eloírások megszegését 1 659 eurós, a plébániát 20 000 eurós büntetéssel sújtják. Ezen felül a Szlovák Köztársaságnak lehetosége lett volna arra, hogy kivételt tegyen a szent helyek érintetlenségének szabálya alól a Szentszék és a Szlovák Köztársaság között megkötött Alapszerzodés 5. pontja értelmében. Az Egyház az ehhez hasonló esetekben nem helyezkedhet szembe az államapparátussal éppúgy, mint ahogyan az Úr Jézus sem állt egykor a zelóták oldalára.

Az új koronavírus-járvány nem az elso világjárvány, amellyel az Egyháznak meg kellett birkóznia. Ismertek a múltban bevezetett intézkedéseket. Például a XIV. században, amikor Európa lakosságának kétharmada a pestis áldozatává vált, olyan festményekkel találkozhatunk, ahol a papok személyesen jártak a vesztegzár alá helyezett házakat, és hosszú kanalak segítségével osztották az Oltáriszentséget a híveknek. Vagy ismeretes Borromei Szent Károly esete is, aki - miután bezáratták az összes templomát - járványoszlopokat építtetett, és ezeknél szolgálták a szentmiséket.

Az Egyház Szlovákiában azonban az ilyen rendkívül nehéz helyzetben van tovább él. Az újkori történelem folyamán, amikor a kommunizmus idején korlátozták a vallásszabadságot és az üldözték az Egyházat, sok hosies lelkületu pap akadt, igazi jó pásztor, szerzetesek és szerzetesnok, de laikus hívok is, akik sokat szenvedtek a kommunista börtönökben, koncentrációs táborokban és gulágokon. Amellett, hogy nagy tisztelettel tartozunk azoknak az orvosoknak, egészségügyi alkalmazottaknak, higiééénikusoknak és politikusoknak, akik a jelen helyzetben igyekeznek oszintén küzdeni az újfajta koronavírus ellen, meg kell említenünk azokat is, akik szívesen vennék, ha a COVID-19 megbetegedés segítségével Szlovákiában közömbösíteni lehetne a vallási életet.

Kedves tesztvéreim! Az evangélium említést tesz a tizenkét éve vérfolyásban szenvedo asszonyról. Csak azt követoen kereste fel Jézust, hogy minden vagyonát orvosokra költötte. Ha ezt nem hiszed el, akkor megölnek. A torténelem ismétli önmagát. A 'pestisjárványokat' a világi intézmények rendszerint emberi megoldásokkal próbálják orvosolni, természetesen azzal a nemes szándékkal, hogy a betegek meggyógyuljanak. Csak azt követoen, amikor ezek a megoldások csodákat mondanak, és már nincs mibe kapaszkodni, keresik a segítséget Istennél. Közismert annak az atheista olasz orvosnak az esete, akit éppen a jelen járvány vezetett el a hithez. Orvoskollégáival és a kórházi dolgozókkal együtt most már naponta Isten segítségét kérik. Mit gondoltok, ki volt az, aki Nagyszombatban háromszáz évvel ezelott körmenetet követelt a pestisjárvány idején a kegyképpel és az Oltáriszentséggel? A város képviseloi kezdetben nem hallgattak az Egyház elöljáróira, késobb azonban ok maguk könyörögtek Isten segítségéért a Szuzanya közbenjárására. Foegyházmegyénk minden papja eligazítást kapott arról, mit kell tenni, és hogyan kell egyénileg kiszolgáltatni a szentségeket vagy a szentelményeket.

Hisszük, hogy - amiként azt elodeink vallották - bár az Úr próbára tesz, mégsem hagy magunkra. Alázattal szembesülünk azzal a felismeréssel, hogy a szentmisék nyilvános bemutatásának betiltásával beteljesültek az Úr Jézus szavai: ,,Eljönnek azonban a napok, amikor elveszik tolük a volegényt, akkor majd böjtölnek". (Mt 9,15). Ez a böjt a megtisztít bennünket a formalizmustól. Jézus megtisztítja templomát, Egyházát. Meggyógyítja azokat, akiket magával ragadott a fogyasztói lelkület, és megszabadít bennünket a szentségtöréses, méltatlan szentáldozástól. Lehetoséget kaptunk arra, hogy Isten Igéjének olvasásából éljünk személyesen, vagy az internet és egyéb média segítségével. Felfedezzük a lelki szentáldozás erejét, amikor akadályozva vagyunk az Eucharisztia megérintésében. Meggyógyulhatunk úgy, amint a százados szolgája vagy a szírföníciai asszony lánya. Az Úr kegyelmét nem lehet emberi gátakkal akadályozni. S végül: Isten lehetoséget adott arra, hogy felismerjük, mit is jelent a ,,családegyház " fogalma (Lumen Gentium, 11).

Egyúttal arra buzdítalak benneteket, a Nagyszombat Foegyházmegyében élo paptestvéreimet és hívo testvéreimet, emeljétek fel bátran a szavatokat a hívek jogaiért akkor, amikor egyértelmu, hogy átgondoltan folytatódik népünk ateizációja. Ha a püspökök, mint jó pásztorok, követelik a vallásszabadság tiszteletben tartását, sajnos, a szavuk nem jut el a kereskedelmi médiákba. Szavaikat ügyesen kiforgatják, és ennek következtében a hívek részérol is szemrehányások érik oket, mondván, semmit, vagy keveset tesznek az Egyház érdekében. Ezért fontos, hogy a laikus hívok összefogjanak, és álljanak ki a katolikus Egyház tanítóhivatala mellett.

Tudomásukra jutott-e a kedves híveknek, hogy Postyénben már több alkalommal is megrendezésre került az úgynevezett ,,Krampuslauf", az ördögök felvonulása? Ilyen feliratú transzparenst is vittek: ,,Városunkban hadd uralkodjék a pokol! Együtt elérjük! A Sátán'. Személyesen tiltakoztam a város elöljáróinál és a Városi Hivatalnál a postyéni esperes úrral, a görög katolikus plébánossal és a pravoszláv pópával, valamint az Evangélikus Egyház plébánosával. Közös elutasító nyilatkozatot írtunk alá. Ha nagyobb támogatást kaptunk volna a hívek részérol, ezt az akciót megszüntették volna. A hívek közös fellépése ugyanis a liberális médiákban és a politikusok szemében is sokat nyom a latban. Sajnos, sok hívo keresztény a következo képpen reagált erre az akcióra: ,,,,...de hisz ez olyan szép és vicces!" De vigyázat: Isten malmai lassan, de biztosan orölnek!

Drága paptestvéreim, kedves hívek! Engedjük, hogy Krisztus feltámadásának húsvéti öröme békességgel, megújult hittel, reménnyel és szeretettel töltsön el minket! Oszinte bizalommal nyissuk meg szívünket a feltámadt Krisztus számára! Az Úr Jézus velünk van. Ha ezt az apostolok hitével és örömével hisszük, akkor tanúságtételünk a világ szemében szavahihetové válik. Ugyanis nem világi dicsoségre törekszünk, nem a papok és püspökök népszeruségét kimutató statisztikai adatokat ítéljük mérvadónak, nem tudjuk és nem is akarjuk azt hirdetni, amit a mai világ szívesen hallana, de igenis hirdetni akarjuk a megfeszített és feltámadt Krisztust. Így válunk Isten Fiának tanúivá, aki egyedüliként képes arra, hogy követoket hívjon soraiba, olyan igazi apostolokat és tanítványokat, valódi jó pásztorokat, akik nem menekülnek el, amikor farkasok törnek a nyájra.

További kegyelemteljes húsvéti idoszakot kívánva, szeretettel adom apostoli áldásomat mindnyájatokra.

Mons. Orosch János, nagyszombati érsek

A pásztorlevél magyar nyelvu videofelvétele megtekinthetoezen a helyen.