Orosch érsek: Az igazi erő a hűségben van a kis dolgokban, a kitartásban a jó dolgokban és a meghallgatásra való hajlandóságban.

Beszédében Orosch érsek felidézte az 1652-es történelmi eseményt, amikor az imában mindazokra gondolt, akik életüket áldozták a hitért, az otthonért és a szabadságért folytatott harcban: "Ma imában is emlékezünk a Velke Vozokany-i csatára és mindazok áldozatára, akik 1652-ben megvédték földjüket, otthonukat és hitüket. Különösen az Esterházy család négy fiatal múzsájára, Ladislavra, Frantisekre, Tamásra és Gasparra emlékezünk, akiknek földi maradványai e székesegyházi kriptájában nyugszanak."

Hirdetésében röviden bemutatta a csata történelmi hátterét is. 1652 nyarán, a Pontikumon átvezeto gyötrelmes menetelés után az oszmán rablóhadjárat Esztergom, Buda és Szolnok környékérol visszavonult. Gróf Forgác Ádám, az újvári helyőrségi parancsnoka védelmet szervezett, és csapatokat gyujtött össze Új-Zámkyból, Vrábelbol és Léváról. Hozzájuk csatlakoztak a Forgác és az Esterházy Slacht családok, valamint a környezo falvak több száz parasztja. Együtt szálltak szembe az ellenséggel a Velky és Maly Vozokany közötti Mart-mezon.

<

,,A védok létszáma körülbelül 1200-1300 fo volt, míg az oszmánoké körülbelül 4000 fo. A mezon szekérsáncot állítottak fel; a támogatás ágyúkból és muskétásokból állt. A harcok 1652. augusztus 26-án kezdodtek Tesarynál. Másnap az ismételt oszmán támadásokat visszaverték, majd augusztus 27-én délután a védok ellentámadásba lendültek. A csatában négy fiatal esztergomi is elesett" - mondta Orosch érsek.

A János evangéliumának (15,13) szavaira gondolva: "Nagyobb szeretet nincs senkiben, mint ez, hogy valaki életét adja barátaiért", kiemelte az egység, a belátás és az áldozatvállalás értékeit - azokat az elveket, amelyek az akkori védőket az együttes fellépésre késztették.

<<

, "Imádkozzunk ma oseinkért, akik életüket áldozták, valamint mindazokért, akik a háborúk következtében szenvedtek és szenvednek - nemzetiségre, nyelvre és pártra való tekintet nélkül" - hangsúlyozta a szentbeszéd végén, hozzátéve, hogy "a keresztény emlékezés nem a gyulöletre, hanem a szív megtérésére, a megbocsátásra és a béke szolgálatára szólít". "Boldogok a béketeremtok - ez ma számunkra is felhívás" - mondta Orosch érsek.

"A remény embereiként hagyjuk el ezt a szentmisét, hittel és bátorsággal, amely a szeretet csendes, mindennapi cselekedeteiben nyilvánul meg" - zárta beszédét.

A végso áldás elott Jan Carnogursky ügyvéd és egykori disszidens kiengesztelodési imát mondott, majd a magyar zarándokok hálaadó imája következett. A szentmise végeztével a résztvevok átvonultak a Vozokiani térre, ahol emlékkoszorúk elhelyezésével rótták le kegyeletüket az áldozatok elott.

Kópia: Júlia Kubicová