TRNAVA, 2025. május 12. - 390 évvel ezelőtt, 1635. május 12-én a pozsonyi érseki palotában Pázman Péter esztergomi érsek kiadta a trnavai filozófiai és teológiai karral rendelkező egyetem alapító okiratát.
A jezsuita rend tagjaira bízta, és 60 000 magyar aranyat és egy 40 000 aranyról szóló császári bankjegyet adott át a trnavai kollégium rektorának, Juraj Dobronockýnak. A pénzt Augsburg városára hagyta 6%-os kamatra, és a trnavai jezsuita kollégium évente 3600 aranypénzt kapott Augsburgból az egyetem támogatására.
Európát ekkoriban a harmincéves háború (1618-1648) sújtotta, amely a katolikusok és a protestánsok közötti vallási konfliktusként kezdodött, de fokozatosan az európai hatalmak közötti hatalmi harcba torkollott. A mai Szlovákia az úgynevezett Királyi Magyarország részeként a Habsburg Monarchiához tartozott, amelynek központja Bécsben volt. A 17. század elso felében Magyarországot nemcsak az oszmánok fenyegették, hanem belso ellenségek is - a lázadó magyar szlávok, akik többször fellázadtak, és vallási és állami szabadságjogokért harcoltak.
Az egyetem elso rektora, Juraj Dobronocký naplójában így emlékezik vissza az egyetem kezdeteire: "O [Pázman Péter] május 12-én, szombaton, a Dunán érkezett Bécsbol, és új módon jelentette be az egyetem alapítását, és az ígérvénybol származó 40 000 talléron kívül 60 000 aranyat adományozott talárban és aranyban. Térden állva megköszöntem neki, és vacsora után Forró atyával átvettük a költségekre szánt pénzt, 38 000 császári tallérban és 1000 aranyyban számolva, és négyszáz edénybe zárva elzártuk. Másnap szekéren Bécsbe vittük a hivatásos házba, ahol addig kellett maradniuk, amíg alkalmas nem lesz arra, hogy nyereséggel eladjuk oket, ami hamarosan meg is történt, mint az Augsburgok okirataiból tudjuk. A bíboros elso alapító oklevelét más egyetemi oklevelekkel együtt kéziratban rögzítették. Ennek átfogóbb ismeretét szerettem volna megorizni a jövo számára, és tisztán tartani az e fontossággal kapcsolatos fogalmakat."
Az egyetemalapítás megerosítését ezt követoen 1635. október 18-án adta ki Ferdinánd császár II. Az uralkodó védnöksége alá vette az egyetemet, és ugyanazokat a jogokat biztosította neki, mint a monarchia más egyetemeinek - Kölnben, Bécsben, Mainzban, Prágában, Olmützben és másutt. A trnavai egyetem végzoseit teljes mértékben egyenrangúnak kellett tekinteni más egyetemek végzoseivel, a trnavai egyetem mintájául az ausztriai Grazban muködo jezsuita egyetem szolgált. Az egyetem, az úgynevezett studium generale megalapítása volt a csúcspontja Pázman bíboros azon törekvésének, hogy a katolikus oktatást ne csak szülovárosában, Trnavában, hanem egész Magyarorsz Magyarországra kiterjedoen is elomozdítsa.
A trnavai egyetem: hu az értékekhez, tiszteli a hagyományokat, nyitott a kihívásokra
A trnavai egyetem az Universitas Tyrnaviensis 1635-ös gazdag hagyományait ötvözi az oktatás modern szemléletével. Kutatóegyetemként és a Nemzeti Minoségi Díj nyerteseként Szlovákia egyik legmagasabban rangsorolt egyetemei közé tartozunk. Alap-, mester- és doktori képzéseket kínál filozófia, társadalom- és bölcsészettudományok, pedagógia, jog, egészségügy és teológia területén. Öt karán több mint 5700 hallgató tanul, és több mint 36 000 diplomázó fejezte be sikeresen tanulmányait.
Forrás:Trnava-i EgyetemA cikk a DeepL szolgáltatás segítségével lett lefordítva