TO ABU

TRNAVA, 2023. április 9. - Trnava érseke, Mons. Ján Orosch elnökölt az Úr feltámadásának húsvéti vigíliája ünnepén püspöki templomában - a trnavai Keresztelő Szent János székesegyházban - április 8-án, szombaton.

Koncelebrált a trnavai érsek emeritus Mons. Ján Sokol, Peter Simko vszdp. assessor általános helynök és az érseki kúria papjai. A homíliában a jelenlévo hívekhez szólt az érseki hivatal levéltárosa és jegyzoje, Vdp. Stanislav Zlnay.

A liturgia ünneplése a Szent János-székesegyház elotti téren, a Szent János Pál pápa szobránál elhelyezett tuz megáldásával kezdodött a fényszertartással. Jan Orosch trnavai érsek által meggyújtott húsvéti - húsvéti gyertya meggyújtása után a generális vikárius Mons. Peter Simko, hogy körmenetben vigye a székesegyházba. A székesegyház három pontján a világ világosságát énekelte a meggyújtatlan húsvéti gyertyával. A hívek kezükben készenlétben tartották saját gyertyáikat, amelyeket a "Világ világossága" második megidézése és a következo húsvéti válasz után meggyújtottak. Amikor a húsvéti gyertya fényét a hívek gyertyái kiárasztották az egész templomban, ez azt jelentette, hogy Krisztusból, az üdvösség forrásából, az evangélium fényéből és az üdvösség kegyelme az egész világra kiáradt az o feltámadása által, amelyben minden megkeresztelt embernek része van.

Miután a liturgikus körmenet megérkezett a székesegyházi presbitériumába, a trnavai érsek az oltár elott felszentelte a húsvétot. Ezután az ószövetségi intelmek következtek, majd a trnavai érsekség vezetoje intonálta ,,Dicsoség a magasságban Istennek". Ebben a pillanatban a székesegyházban az oltáron lévo összes lámpát és gyertyát meggyújtották, a harangokat és az orgonát pedig "feloldották". A szentbeszédet az Újszövetségbol való felolvasás követte. A homíliát Vdp. Stanislav Zlnay, az Érseki Hivatal levéltárosa és jegyzoje tartotta. A homíliában arra összpontosított, hogy elmagyarázza a fény szimbólumának jelentését a keresztény ember életében. ,Hazánk gazdag várakban és kastélyokban. A látogatók megcsodálhatják a Bojnicei vár szépségét vagy a Szepesi vár pompáját. Mindegyikben szeretik az emberek felfedezni rejtett titkaikat. Nagyon elégedett vagyok a pillanatban. Rejtve van, és nem mindenki látja. A szimbólumokban van elrejtve," ismertette az igehirdeto a mai ünnep témáit a koncentrált híveknek.

A fény szimbólumában van elrejtve Krisztus titka, aki a világ világossága. O szimbolizálja, és nem csak ezt, hanem valóban o a szellemi fény, amely megmutatja nekünk a helyes irányt, amerre járhatunk az életben. Így Krisztusnak köszönhetoen az ember nem veszíti el a helyes irányt, nem kell a bizonytalanság és a félelem sötétségében bolyongania. Ha nem lenne Krisztus, ha nem támadt volna fel a halálból, akkor az igazi veszélyt számunkra, emberek számára a bizonytalan útirány jelentené. "Az ember, aki nem tudja, hogy milyen értékek a helyesek, aki nem tudja, hogy mi után nyúljon, akkor bolyong, és azon tunodik, hogy mi a helyes és mi a helytelen" magyarázta Sztanyiszlav Zlnay prédikátor. Nagyon jól tudjuk, hogy Krisztus azt mondta magáról: Én vagyok az út, az igazság és az élet, és ebben rejlik az elhatározás pillanata, hogy tudjuk, mi a jó és mi a rossz. A legfontosabb tény az, hogy ezt a fényt soha nem tudjuk kioltani, csak figyelmen kívül hagyni tudjuk az életünkben. A prédikátor a szentbeszéd végén feltette a költoi kérdést, hogy rajtunk múlik, mit akarunk választani."

A szentbeszédet a vízzel való locsolás, a keresztelési fogadalom megújítása és az aszpiráció követte, amelynek során Jan Orosch trnavai érsek végigsétált a székesegyház közepén, és a híveket a megáldott vízzel locsolta meg. Ezután a szentmise a hagyományos módon folytatódott a befejezésig, amikor is körmenetre került sor a feltámadt Krisztussal. Az ünneplés végén a liturgikus gyülekezet elénekelte az ünnepélyes "Dicsérünk téged, Istenem" kezdetű éneket, és az Oltáriszentség áldásában részesült. Az "Örvendezz, mennyek királynoje" Mária-antifóna eléneklése után és a záró fopapi áldás elott Ján Orosch trnavai érsek áldott húsvétot kívánt a jelenlévoknek, és megköszönte a szertartáson való részvételt.

A húsvéti szertartásokra (amelyekkel a húsvéti idoszak kezdodik) napnyugta után (2023. április 8-án, 19.29 órakor) kerül sor az úgynevezett húsvéti vigília (virrasztás) keretében. Az osi hagyomány szerint ez az éjszaka az Úr várása, a virrasztás éjszakája, amelyet az Úrnak szenteltek (2Móz 12,42). Krisztus feltámadásának ünneplése az Úr feltámadásának húsvéti vigíliájával, azaz szombat este, eredetileg éjszaka kezdodik (Szent János Pál pápa II. János Pál elrendelte, hogy a szertartás sötétedés után kezdodjön, azaz ne közvetlenül napnyugta után), amikor a zsidó páska ünnep is kezdodött (a zsidók ünnepe, amelyet az utolsó vacsora emlékére tartottak az egyiptomi fogságban, amikor a halál angyala elhaladt az izraeliták lakhelyei elott, és nem ártott nekik, mert az ajtófélfákat megkenték az áldozati bárány vérével, 2Móz 12,1-51), az az ünnep, amely elott az Úr Jézust keresztre feszítették.

A cikk a DeepL szolgáltatás segítségével lett lefordítva