Harmincöt év telt el Mons. Julius Gábris

Július Gábris 1913. december 5-én született Tesáry nad Zitavou-ban. Szülofaluja népiskolájának elvégzése után a zlaté moravicei gimnáziumba ment tanulni, ahol 1933. június 26-án érettségizett. Már gyermekkorában vágyott Isten szolgálatára, évekig ministrált, és ez a vágya érettségi után teljesült, amikor felvették a trnavai püspöki szemináriumba. Itt 3 évet töltött istentiszteleten, amíg 1936-ban meg nem alapították a pozsonyi istentiszteleti fakultást. A trnavai szemináriumból Pozsonyba költözött, ahol 1938. június 25-én diplomázott a teológiai karon. Másodikán, 1938. június 26-án szentelte pappá Pavel Jantausch püspök, trnavai apostoli adminisztrátor Pozsonyban.

Káplánként dolgozott Tekovské Luzanyban, Holícban, Stupavában és Mojmírovcén. 1938-1942-ben a filozófiai karon, 1940-1944-ben pedig a pozsonyi természettudományi karon végzett, 1944. november 25-én szerezte meg az RNDr. az RNDr. (a természettudományok doktora) tudományos fokozatot, amelyet Szlovákiában másodikként szerzett meg. 1941 novemberében elhagyta a lelkészi állást, hogy a nagyszombati Püspöki Gimnáziumban tanítson történelem, földrajz, állampolgári ismeretek és vallástanárként, ahol 1950-ig dolgozott. 1945-tol a nagyszombati Szent Heléna-templom adminisztrátora volt. 1948-ban proszinódusi bíró lett. Professzorként az irodalommal is foglalkozott. 1950-thol káplán volt Mojmírovcén, majd 1962-ig a jablonicai plébánia adminisztrátora volt. Ekkor az akkori püspök, Ambróz Lazík áthelyezte ot Nové Mesto nad Váhomba az újvárosi prépostság adminisztrátorának.

Ambróz Lazík püspök 1968. május 15-én nevezte ki a trnavai apostoli adminisztráció általános helynökévé, és ugyanezen év november 18-án o lett a tévedhetetlen újvárosi prépost. Lazík püspök 1969. április 20-án bekövetkezett halála után VI. Pál pápa 1969. április 23-án kinevezte Mons. Julius Gábris-t a trnavai apostoli adminisztráció ordináriusává, a rezidens püspöki jogokkal. Négy évbe telt, amíg a CSSR kormánya és a Vatikán megegyezett négy püspök kinevezésérol az akkori Csehszlovákia számára.

1973. február 19-én VI. Pál pápa három püspököt nevezett ki Szlovákiába - Msgr. Jozef Feranec, Mons. Ján Pásztor és Mons. Július Gábris. A szentelésre 1973. március 3-án került sor a nyitrai Szent Emerám székesegyházban, a nyitrai várban, Agostino Casaroli karthauzi bíboros érsek és a társszentelok, Stepán Trochta és Frantisek Tomásek püspökök által. Gábris püspök a jelmondatotot választotta: "Cum Auxilio Divino" (Isten segítségével). Amikor 1977-ben megalakult a szlovák egyházi tartomány, amelynek metropolitai székhelye Trnava lett, és a Keresztelo Szent János-templomot székesegyházként hozták létre, dr. "Deo Aduivante et Sancta Maria Intercedente" (Isten segítségével és a Boldogságos Szuz Mária közbenjárására).

Gábris püspök kiváló prédikátorként volt ismert. Magával ragadó, teológiailag és filozófiailag a történelemmel megalapozott beszédei nagy nyomot hagytak hallgatói szívében. Több tankönyvet is írt a diákok számára. A Lelki Pásztor, a Katolikus Hírek és más tudományos folyóiratok munkatársa volt. Dr. Julius Gábris érsek nem sokkal halála elott bocsánatát fejezte ki mindazoknak, akiket tudatosan vagy tudtán kívül megbántott. Mosollyal az ajkán halt meg, miközben a trnavai Szent Miklós-székesegyház harangjai megszólaltak, és az isteni liturgiára hívták a híveket. November 13-án kezdodött a novéna a trnavai Szuzanyához, amelyet mindig a püspök nyitott meg. Akkor nem lehetett így, mert a trnavai érseki szék üresen maradt. A harangok hangja hívta ot audienciára Mesteréhez, akire egész életében figyelt.

1987. november 13-án, a haldoklókért tartott szentmisén halt meg. Halála utáni ötödik napot, 1987. november 18-át jelölték ki temetése napjának. A trnavai Keresztelo Szent János székesegyházban a gyászszertartást Msgr. Jozef Feranec több bíboros és püspök, Szlovákia minden részébol érkezo papok és a hívek nagy tömege jelenlétében végezte. A gyászmisét követoen Gábris érsek földi maradványait szülofalujába, Tesárske Mlynanyba vitték, ahol Ján Pásztor püspök celebrálta a gyászmisét. A "Ma az égnek árad a dal" címu ének hangjaira Július Gábris érsek holttestét ideiglenes nyugalomra helyezték a sírba (Forrás: Csehország Katolikus Egyházának archívuma).