Frantisek pápa a nők számára is lehetővé tette a lektorsághoz és az akolitushoz való hozzáférést.

Így módosította az Egyházi Törvénykönyv 230. kánonjának 1. §-át, ahol a "laikus férfiak" kifejezés helyébe a "laikusok" szó lép.

A nok képviselete Isten igéjének recitálásában a liturgikus ünneplés során nem újdonság az Egyházban. A világ számos pontján a nok részvétele az oltáriszentség kiszolgáltatásában vagy az Eucharisztia kiosztásában szintén a püspökök által jóváhagyott gyakorlat. Eddig mindez a teljes értelemben vett intézményi felhatalmazás nélkül történt."

Ferenc pápa úgy döntött, hogy a közelmúltban tartott püspöki szinódusok mintájára diszkurzussal hivatalosan is meghonosítja a feleségek jelenlétét az oltárnál. Január 10-én aláírt motu proprio Spiritus Domini levelében módosította az Egyházi Törvénykönyv 230. kánonjának elso bekezdését, a ,,laikusok" kifejezést a ,,laici" szóval helyettesítve. A kánon új megfogalmazása így szól: "A püspöki konferencia rendeletében eloírt életkorú és alkalmasságú laikusok az eloírt liturgikus szertartás szerint állandóan felvehetok a lektori és akolitusi szolgálatra; ez a szolgálatra való felruházás azonban nem jogosítja fel oket anyagi biztonság nyújtására vagy az Egyház részérol fizetésre.". A kánon új szövege így szól: "A laikusok a püspöki konferencia rendeletében eloírt életkorú és alkalmasságú laikusok az eloírt liturgikus szertartás szerint állandóan felvehetok a lektori és akolitusi szolgálatra. A pápa tehát úgy rendelkezik, hogy férfiak és nok egyaránt hozzáférhetnek ezekhez a laikus szolgálatokhoz, amelyeket a rítus liturgikus formája intézményesít. Amikor 1972-ben VI. Szent Pál eltörölte az úgynevezett "alacsonyabb rendu felszenteléseket", de a lektori és akolitusi szolgálathoz való hozzáférést csak a férfi nem számára tartotta fenn, ezt abban az értelemben tette, hogy ezeket a szolgálatokat a szent rend késobbi felvételére való felkészülésnek tekintette.

Ferenc pápa pontosítja, hogy ebben a döntésében a különbözo zsinati gyulések ajánlásaira alapozta döntését, mivel "az utóbbi években olyan tanítás fejlodött, amely világosan megmutatta, hogy az Egyház által létrehozott szolgálatok alapja a megkereszteltek közös állapota és a keresztség szentségében kapott királyi rokonság". Nem szabad elfelejteni, hogy ezek laikus szolgálatok, "amelyek alapvetoen különböznek a felszentelt szolgálattól, amelyet a felszentelés szentsége által kapunk". A Motu proprio Spiritus Domini-t a Hittani Kongregáció prefektusának, Luis Ladario bíborosnak címzett levél kíséri, amelyben a Szentatya kifejti döntésének teológiai indokait.

A zsinat teológiája ugyanis újra felfedezte a lektorátus és az akolitus jelentoségét, nemcsak a szentségi papsággal, hanem mindenekelott a keresztségi papsággal kapcsolatban is. Ezeknek a szolgálatoknak helyük van a kétféle keresztség közötti kölcsönös együttmuködés dinamikájában, és egyre inkább hangsúlyt kap 'laikus' jellegük, amely annak a keresztségi szolgálatnak a gyakorlásához kapcsolódik, amely éppen a keresztség által minden megkeresztelté válik."