Felszentelés a trnavai székesegyházban: a Knaz soha nem marad egyedül, Krisztusban mindent megtalál.

Két diakonus diakonus lett. Három szeminarista megkapta a diakónusi szent rendet. Az ordinárius a trnavai érsek, Mons. Ján Orosch.

A trnavai érsek emeritus közbenjárására Mons. Jan Sokol, kórusruhába öltözve, sok pap nemcsak a trnavai érsekségbol, a pozsonyi Szent Cirill és Metód Knaz Szeminárium képviseloi, a felszenteltek szülei, rokonai és barátai, de a hívek és a jóakaratú emberek nagy tisztelete is megkezdodött szombaton 17-én. Június 17-én délelott a Keresztelo Szent János-székesegyházban tartották a felszentelési szertartást, amellyel két új pap és három új diakónus került a nagyszombati foegyházmegye papságába.

A szertartás bevezetojében John Orosch trnavai érsek, hogy a jelenlévoknek átadja a székesegyházban éppen lezajlott történelmi pillanat jelentoségét, Páduai Szent Antal egyik homíliájából idézett egy részletet. Ezt az o esetében váratlanul adta elo, nem tudott volna rá kelloképpen felkészülni. Mivel neves prédikátor volt, nagyszeruen kezelte a helyzetet. 'Testvéreim, szeretném megkérdezni toletek, miért jöttetek ma ide? Minek ez az ünnepélyesség, a szépen feldíszített oltár, a pompás köntösök? Azért jöttünk ünnepelni, mert a térdszentelésre kerül sor. Szentjeink ma nem királyi köntöst öltöttek magukra, hanem Krisztus feszületét. Eljött a pillanat, amelyhez sok út és út vezetett söt surukön, veszélyes ösvényeken keresztül, hogy elérjük az egyetlen fényt, az isteni Gondviselés fényét. A Bibliában is érezzük, hogy az Úr az én világosságom és az én feddésem. Ezek a testvéreink errol a fényrol álmodtak, elindultak, hogy megtalálják, és ma végre megjelent életük horizontján. Ez történt mindenkivel, aki Jézus Krisztusnak szentelte az életét. Elhagytátok a családotokat, a szüleiteket, a drága szerelmeteket, elhagytátok a világ örömeit és gazdagságát és a szülofalutokat. De egy bunözot soha nem hagynak magára. Bármilyen irányba vezeti is Isten keze, szülei, szerelme, barátai, szüloföldje örökre vele maradnak. Mert Krisztusban mindezeket megtaláljuk. Mindig várom az otthonunkat, szeretetünket, nyugalmunkat és oltalmunkat. Minden kérdésére választ kap, és minden sebére a megfelelo orvosságot."

Az evangélium után Kiss Róbert általános helynök bemutatta Frederik Mudrak és Bernard Novak diakónusokat a szentnek, mint a knapszis szentségének vételére alkalmasakat. A pozsonyi szeminárium rektora, Pavol Mikula kezeskedett Ján Bednárik, David Kimmerling és Samuel Polednák jelöltek alkalmasságáért. Ezután Szent Jan Orosch homíliájában külön hangsúlyozta az élo knáci közösség szükségességét, amely ezeknek az új knászoknak és új diakónusoknak a hátterévé kell válnia: "Kedves fiaim, rendtartásotok szerint tegyétek Krisztusnak, a fejnek és pásztornak a szolgálatát, egyesüljetek a püspökkel és engedelmeskedjetek neki. Egyesüljetek a többi pappal is...". Hangsúlyozta számukra a hivatásban való kitartás szükségességét Szent Pál Timóteushoz intézett szavai szerint, és különösen arra kérte oket, hogy tartsák meg a mértékletességet a knáci életben: "A knáci élet bölcsességet, megfontoltságot, de áldozatvállalást is igényel az életmódot illetoen". Ezekben tehát személyes megszentelodést lát, de egyben bátorítást is a hívek számára. Az összes tényezo - a Krisztus evangéliumához való huség az Isten népe megszentelésében, a személyes példaadás, a püspökkel és az egész knézusi közösséggel való egységben való élet - egyesítésével "a hívek képesek lesznek lelki áldozatukat is tökéletesíteni".

"Mindig tartsátok szemetek elott a Jó Pásztor példáját, aki nem azért jött, hogy megdicsoüljön, hanem hogy megdicsoüljön, és aki azért jött, hogy megkeresse és megmentse azt, ami elveszett". zárta homíliáját Jan Orosch trnavai érsek.

A szentelési szertartás a homília után azzal folytatódott, hogy a szent eloször a diakónusjelöltekhez, majd a knáziákhoz intézett felhívást, hogy erosítsék meg diakónussá és knázissá válási szándékukat. A püspök elott térdre borulva mindegyikük engedelmességet szolgált a püspöknek és utódainak. A diakonátus és a presbitérium felszenteltjeinek leborulása a Mindenszentek litániája alatt, valamint az ezt követo ima és kézrátétel, amelyet az érsek elobb a diakonátus, majd a presbitérium jelöltjeinek, valamint az összes jelenlévo papnak a két knasztajelöltnek a székesegyházi csendjében végzett imája és kézrátétele a felszentelés leghatásosabb pillanatai közé tartozott. A trnavai érsek szentelési imát mondott, eloször a leendo diakónusok, majd a papok felett, kérve a Szentlélek erejének ajándékát, jó modort és bátorságot, hogy jó munkatársak legyenek, hogy az evangélium mindenhová eljusson, és minden nép Krisztushoz jusson.

A felszentelési ima után a novíciusok eloször a principálisok segítségével felveszik a stólát a mellkas és a dalmatika keresztezésével. A celebráns kezébol megkapták az evangéliumot, és arra szolgáltak, hogy éljenek és hirdessék Isten igéjét a világ végéig. Ezután a jelenlévo diakónusok az új diakónusokkal együtt a béke jelével köszöntötték egymást. Ugyanezt megismételték az új diakónusokkal. Megbízóik segítségével felvették a stólát és a miseruhát. Az ünnepség a kezek megkenésével folytatódott a Szent Krisztiánnal, amely a Szentlélek különleges kenetének jele, amely gyümölcsözové teszi szolgálatukat. A felszentelt papok a celebráns kezébol megkapták a pátenst és a kelyhet, mint a szent nép áldozati ajándékait, amelyeket minden pap hivatott Istennek felajánlani. Ezután egy pillanat következett, amelyben minden jelenlévo pap a béke jelét váltotta az újonnan felszentelt presbiterekkel. A jelenlévo huszárok közül többen is kifejezték tiszteletüket a huszárság iránt azzal, hogy megcsókolták novícius társaik felkent tenyerét.

A szentmise az áldozati liturgiával folytatódott a novíciusok koncelebránsként és a novodákusok ministrálásával az Úr oltáránál. A szentmise végén a novíciusok megköszönték püspöküknek azt az atyai szeretet, amellyel végigkísérte oket a papságra való felkészülésük során. A hálaadás során nem feledkeztek meg a trnavai érsek emeritusról, Jan Sokolról sem, aki püspökszentelésének 35. és knesszé szentelésének 66. évfordulóját ünnepli. Köszönetet mondtak szüleiknek és a knáci szeminárium elöljáróinak is. Ezt követoen az újonnan felszentelt presbiterek újonnan felszentelt knáci áldást adtak felszentelojüknek és a jelenlévo híveknek. A knaszti- és diakónusszentelés szertartása Jan Orosch trnavai érsek apostoli áldásával zárult. A felszentelés után az újonnan felszentelt papok és diakónusok szüleik és megbízóik kíséretében ünnepi ebédre találkoztak Jan Orosch érsekkel a trnavai érseki hivatal épületében, ahol átvették felszentelési rendeleteiket és elso lelkipásztori megbízatásukat.

Az újonnan felszentelt papok és diakónusok szüleik és megbízóik kíséretében ünnepi ebédre találkoztak Jan Orosch érsekkel a trnavai érseki hivatalban.