Dusan Kolencik: A zsinat arra tanít bennünket, hogy figyeljünk és örömmel éljünk együtt.

Mit jelent mindez pontosan számunkra, magyarázza a trnavai érsekség szóvivoje, Vdp. Dusan Kolencik.

A zsinat három témát emel ki: a közösséget, a részvételt és a missziót. Milyen hatással vannak ezek a témák egy hétköznapi plébánia életére?

Az elso kérdésének középpontjában álló témák minden bizonnyal jelentos hatással vannak egy hétköznapi plébánia életére. A püspöki szinódus jelenleg zajló, hosszadalmas, háromfázisú szinodális folyamata során a Krisztus egyházába a keresztség által beilleszkedett emberek széles köre hallatja majd a hangját. Ennek a szinódusnak nem egy egyszeru lépéssorozatnak kell lennie, amely valahol elkezdodött és valahol véget ér, hanem minden megkeresztelt ember valódi növekedésének útja kell, hogy legyen a közösség, a részvétel és a misszió felé. Amikor a megkereszteltek közös elmélkedésbe és imádságba bocsátkoznak, az ebbol származó gyümölcs olyan ötletek és javaslatok kifejezése lehet, amelyek segíthetik az Egyház fejlodését. Reméljük, hogy az új koronavírus állandóan jelenlévo járványa a világban, de Szlovákiában is, nem fogja felülírni ezeket a terveket, hogy minél több megkeresztelt embert vonjanak be a zsinati útba. A hétköznapi egyházközség életére gyakorolt hatása éppen az, hogy a zsinati út fontos segítség lesz ahhoz, hogy itt és most, a világ aktuális kihívásai közepette megéljük közösségünket, és így megvalósítsuk közös felelosségünket az evangélium hirdetése iránt."

A zsinat logója az Eucharisztiát, az együtt járást és az örömöt hangsúlyozza. Miért?

Az Eucharisztia kifejezés a görög ??????????? - eucharistein - hálát adni - kifejezésbol származik. Az Eucharisztia egész ünneplésének középpontjában az üdvösségért való hálaadás imája áll. A hálaadás azért, hogy üdvözültünk, természetesen nagy örömöt okoz, amelyet megoszthatunk Krisztusban élo testvéreinkkel, vagyis egy olyan közösségben, amelyütt együtt jár, ahol mindenki támogatja egymást, és így méltósággal és tevékenyen tesz tanúságot Krisztus evangéliumáról. Megismétlem, amit korábban mondtam, hogy ez a mi közös felelosségünk, hogy a világnak, amelyben élünk, elhozzuk a Krisztushoz tartozás örömét, és hogy "benne élünk, mozgunk és vagyunk" (ApCsel 17,28). Obenne mindig képesnek kell lennünk arra, hogy életünkben változást érjünk el, hogy befogadjuk, hogy nyitottak legyünk rá."

A zsinat a plébániai és egyházmegyei szinten kezdodik. Hol tart az önök 12 tagú egyházmegyei csapata?

A trnavai foegyházmegyei egyházmegyei szinódusi csapata nemrég tartott egy kísérleti ülést, ahol elmagyarázták a fogalmakat, és felvázoltak egy tervet a továbblépésre. Jelenleg a csapat minden egyes tagja folytatja az általa képviselt közösségekben élo emberek megszólítását. Ily módon az ezekben a közösségekben élo embereknek koordinátorcsapatokat kell kialakítaniuk, amelyek témákat mutatnak nekik, amelyeken imádságban gondolkodhatnak, segítve oket abban, hogy megosszák és meghallgassák egymás véleményét és javaslatait az egyház útjára vonatkozóan.

A laikus hívek bevonását is tervezik. Hogyan tudunk mi, a trnavai érsekségen belül részt venni a zsinati dokumentumok kialakításában?
Ferenc szentatya minden megkereszteltet meghív a zsinati útra, és arra buzdította a világ egyházmegyéit, hogy ezt tartsák szem elott. Különös figyelmet kell fordítani azokra, akiket a kirekesztés veszélye fenyeget, vagyis a nokre, a betegekre, a fogyatékkal élőkre, a menekültekre, a migránsokra, az idosekre, a szegénységben élőkre, a hitüket egyáltalán nem vagy vagy csak nagyon ritkán gyakorló katolikusokra stb. Az egyes plébániákon vagy az érsekség területén muködo különbözo közösségekben megalakuló csapatokon, azaz a kapcsolattartókon keresztül a megkereszteltek leheto legszélelesebb körét érjük el, hogy meghallgassák, megkülönböztessék, és legyen bátorságuk megszólalni, és így másokkal is megosszák útjukat és az egyház életének tapasztalatait. Végül mindezek összegzésre kerülnek, és beépülnek a zsinat dokumentumaiba."

A Szentatyának világos elképzelése van arról, hogy mi legyen a zsinat gyümölcse. Miben lát lehetséges vagy szükséges változást egyházmegyénkben már a zsinat elokészítése után?

Az emberek tegyék félre eloítéleteiket, ha vannak ilyenek. Az eloítéletek soha nem segítettek a személyes fejlodésben, az élet szükséges változásában. Hogy az utóbbi idoben annyira eluralkodó individualismust is legyozzék, és ne féljenek összejönni, ahogyan a múltban is tették, ne féljenek meghallgatni egymást, ne féljenek olyan véleményt kifejteni, amely végso soron segítheti az egyház fejlodését. Az egyházban nem ítélkezünk, hanem közösségépítoként élünk, örömmel járunk együtt Jézusért. Mindannyian a nekünk adott tehetségekkel, és a legtöbbet hozzuk ki belolük.