Duka: A Német Püspöki Konferencia elnökének meg kellene fontolnia, hogy a dekalógus szerint járt-e el

Quo vadis...

A Német Szövetségi Köztársaság katolikus egyháza az egyik nagy támasz és segítség volt számunkra, katolikusok számára az egykori Csehszlovákiában, de a kommunizmus bukása után is. Olyan kiemelkedo személyiségek voltak a katolikus egyház életében, mint Julius Döpfner bíboros, Joachim Meisner bíboros, Hugo Aufderbeck erfurti püspök és még sokan mások. Ott van még a politikai személyiségek, köztük Dr. Kaufmann, a nagy kereskedelmió misszió vezetoje, a Kirche in Not Alapítvány munkatársai, a késobbi Renovabis, a Konrad-Adenauer-Stiftung, a Hanns-Seidel-Stiftung, az Ackermann-Gemeinde, de elsosorban Helmut Kohl kancellár közvetlen érdeklodoi is.

Az elmúlt napok eseményei Woelke bíborossal kapcsolatban és a megjelent jó hírek a müncheni szabadszállási érsekséggel kapcsolatban felhúzzák a szemöldökömet és zavarba hoznak. A fent említett cikk XVI. Benedek pápa és az akkori müncheni érsek, Joseph Ratzinger bíboros vádjára reagál.

Meglepodöm, hogyan lehetséges, hogy az egyházi élet prominens személyiségei nem emelték fel a kezüket és nem mondták: "Vigyázat, kirol beszéltek?". Az esseni egyházmegye fent említett Knaz H. (1980) esete és az idézett jegyzokönyvek egy állításra késztetnek. Mégpedig arra, hogy az akkori érsek, Ratzinger bíboros de facto, az akkori és a hatályos kánonjog szerint nem volt hatásköre egy másik egyházmegye, egy másik egyházi tartomány fent említett Knazja felett, és az esseni püspöki hivatal áldása alapján semmi oka nem volt arra, hogy bármilyen módon reagáljon. Ha megtagadta volna a tanúságtétel lehetoségét az említett gnómtól, akkor magatartása embertelen és keresztényietlen lett volna. Szerintem jó, hogy Ratzinger a Római Hittani Kongregáció prefektusa, és hogy a megerősítés még nem teljesen megalapozott. O volt az, aki e kongregáció prefektusaként válaszolt a nagyon beteg II. János Pál pápa felhívására a következo kijelentés alapján: "egyszer s mindenkorra". Benedek pápa volt az is, aki megerosítette a Cseh Püspöki Konferencia irányelvét, amely a kiskorúakkal való visszaélések problémájával foglalkozik.

Nem szabad elfelejteni, hogy az új törvény nem visszamenoleges hatállyal lép életbe, és ha mégis, akkor annak valódi okai kell, hogy legyenek. Ennek során tiszteletben kell tartania, ahogy Ferenc pápa mondja, 'az idok hermeneutikáját'. Az értelmezésnek és a késobbi eljárásnak ezen kell alapulnia. 'A hetven vagy száz évvel ezelotti visszaélés brutalitás. Az akkori életmód nem ugyanaz, mint a mai...'. Vajon kinek a javára készült az ügyvédi iroda tanúvallomása? A 75 vagy néha 100 évre vonatkozó számok hamis képet alkotnak, hacsak nincs meg a szükséges legenda és összehasonlítás az egész kérdés számokkal! Maga a dokumentum nem ad alapot vádaskodásra vagy perre, mert ez nem, ahogy a Szentszék bejelentette, rendorségi nyomozás vagy bírósági ítélet eredményét hozó dokumentum. Nem csak hozzá nem értésem, hanem az említett közel kétezer oldalnyi anyag ismeretlensége miatt sem áll módomban továbbmenni ebben a szövegben, de úgy vélem, hogy ha nem tartjuk tiszteletben a vádlott ártatlanságának vélelmét és az áldozat integrálását, akkor az igazságszolgáltatáshoz való alapveto emberi jog megsértését követjük el. Csak egy megfelelo rendorségi kihallgatáson tett bírói kijelentés szólhat a bunös és az áldozat nevében. Meg kell fontolni, mint számos más törvényben és bírósági eljárásban, a kölcsönös megbékélés, a megbocsátás vagy akár a kegyelem eszközének használatának lehetoségét."

A fent említett, 2021. December 6-án, Görögországból való visszatérése után újságíróknak adott interjúban Ferenc pápa azt mondja: "Az egyházban történt visszaélések esetében az eljárás az eltussolás volt. Sajnos, ezt a megközelítést alkalmazzák a környékbeli családok nagy részében is. Mi ezt mondjuk: Nem! Ez az eltussolás nem helyes. Mindig a kor hermeneutikája szerint kell értelmeznünk, nem a mi (jelenlegi) hermeneutikánk szerint'. A fenti cikkbol az áldozati dokumentum alapján kiderül, hogy nem mindent eltussoltak, hanem a megbüntetettek mellett voltak bizonyítatlan tettesek is, és voltak, akik megúszták az igazságos büntetést. Megítélésem szerint nem egy ügyvédi iroda segítségével kellett volna megoldást találni, hanem a kriminológia, az igazságszolgáltatás, a pszichológia és más szükséges szakmák valódi szakértoinek segítségével, többek között. ügyvédek. Így nem csak XVI. Benedek pápa jó hírneve sérült, hanem a müncheni érsekség helyi egyháza, sot talán a világegyház is, mert az elemzés alapján világméretu médiakampány indult.

Hadd fejtsem ki véleményemet is, amely a nagy író, a bátor és bátor disszidens, Alekszandr Szolzsenyicin egyik ismert kijelentésén alapul: "Igazság nélkül nincs szeretet". A világ megújulása, és hozzáteszem, az Egyház megújulása a zsinat folyamatában, ha nem tartja tiszteletben az igazságosságot és az alapveto emberi jogokat, a pokolba vezeto út. Szabadon idézem Wojtyla pápa szomszédos országából származó érsek társát. Ezért, bár nincs felhatalmazásom, úgy gondolom, hogy a Német Püspöki Konferencia elnöke, aki bocsánatkérést követel XVI. Benedek pápától, gondolja meg, hogy a tízparancsolat szerint és az igazságosság, a keresztény szeretet és az emberség szellemében cselekedett-e!

Dominik Duka bíboros OP, prágai metropolita érsek és a Cseh Köztársaság prímása