Dominik Duka bíboros: A társadalmi problémák oka az erkölcsi válság

Duka bíboros kifejti a visegrádi hagyomány történelmi és mai jelentoségét, és felhívja a figyelmet arra az erkölcsi válságra, amely szerinte a mai problémák mögött áll. Visszatérésre szólít fel az egységhez, a spirituális értékekhez és az erkölcsi hozzáálláshoz, amelyek Európát formálták, és amelyek kulcsfontosságúak a jelenlegi válságok leküzdéséhez.

A világ, amelyben élünk, tele van pozitív és negatív kihívásokkal egyaránt. Az egyház szemszögébol hogyan látja a jelenlegi társadalmi változásokat?

Tudjuk, hogy Európának számos kérdésben kritikusan kell állást foglalnia. Úgy gondolom, hogy az egyház egésze eléggé európai, és nem reflektál a társadalomban zajló kritikus pillanatokra. Egyes hangsúlyok, mint például az éghajlati kérdések, az ipar stb. hipotetikusak és gyakran határozatlanok. Így az emberi észnek valóban gyozedelmeskednie kell. És ennek az észnek fel kell ismernie a létezo adottságokat.

Konkrét megoldás is van a fejében?

Ebben az értelemben a visegrádi hagyomány bizonyos egységének megteremtésérol van szó.

Magyarázná röviden a visegrádi hagyomány jelentését ebben az összefüggésben?

I. Szilveszter, a szabadság pápája, Konstantin császár kegyeibe jutott. Ez volt az elso évezred, amelybol az egyház élt. A második évezred Szent Vojteccel kezdodött, aki nemcsak Prága püspöke volt, hanem az akkori Moszkvai Tröszt része lett egész Európa. Továbbá a kor legnagyobb matematikusa, Gerbert, késobb II. Szilveszter, I. Miesko lengyel, és mindenek elott az Ottó-dinasztia. A három királyság: a lengyel, a magyar és a cseh, azaz érseki királyság víziójával egy új szabad képzodményt akartak létrehozni, amit mai modern terminológiával konföderációnak neveznénk, de nem egységes hegemónnak, Európa államának.

Ez nem állt össze, mert az utolsó pápa, a pápai állam királya - IX. Pius - pápa volt, a kétszázmillió katolikus királya.

Ez nem állt össze, mert az utolsó pápa, a pápai állam királya - IX. A királyságot elvesztette, de az egyháznak adott egy fix pontot, nevezetesen a pápai tévedhetetlenséget. A második pont, amit adott, a Szeplotelen Fogantatás dogmájának meghatározása volt a Ineffabilis Deus bullával, ami nagyon jelentosnek bizonyult. A nok nemcsak anyaként, hanem nevelonoként és milliónyi apácaként is a betegeknek, az elhagyottaknak szentelték magukat, és egy egész XIX. századi leányságot neveltek, amely a gimnáziumokból az egyetemekig juthatott. Ez az, amit ma sokan nem akarnak elismerni."

És ilyenkor újra rá kell döbbennünk, mit jelentettek azok az elso lépések, amelyeket az elso és a második évezred fordulójának elején tettek. Ezért van a Visegrádi Csoportnak ez a jelentése, és ezért kell a szellemi értékekben is szitálni.

Mit lát a mai válság gyökerében, amelynek nagynek sokféle megnyilvánulása van?

A mai válságról szólva, szeretett elnökem, Ronald Reagan annak idején azt mondta, hogy ez nem politikai és gazdasági válság, hanem erkölcsi válság. A híres Tomás Bata, akit 1929-ben az Egyesült Államok első elnökévé választottak. Igaz-e, hogy a kormány és a tagállamok 1929 óta a kormány és a tagországok változnak, és hogy a kormány változik? Itt, Trnavában, egy színház plakátján, amelyrol jó emlékeim vannak, egy Horatiustól származó idézetet szagoltam, akinek van mondanivalója számunkra: "Az államok nem a hatalomról, az államok a szolgálatról szólnak" - és ez a probléma."

"Fontos, hogy korunkban újra megtaláljuk a közös hangot. Az Úristen segítsen bennünket!"

Melyik a legjelentősebb társadalmi változás, amely megmaradt önben, mint korunk inspirálója?

Nem voltam ott abban a tömegben, amely 1989. november 17-én a szabadságért és a demokráciáért harcolt, mert titkos találkozót tartottunk a vallási elöljárókkal. Ott voltak szlovákiai vezetők is; tudtuk, hogy valami fontos dolog történik. A Független Forradalmat többek között olyan diákok és színészek is segítették, akik szintén levágták az "anti-kartácsot" - és lássuk be. Voltak nagyon népszeru és erkölcsös személyiségek, mint Josef Kemr, Bartoska úr, Chramostová asszony, az énekesno Kubisová; ennek is megvolt a maga szerepe.

Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az eljárás az 1950-es évek óta tart. És ismerjük azokat az éveket Szlovákiában, Morvaországban és Csehországban. Ezek nélkül az erkölcsi hozzáállások nélkül nincs kiút, még abból a válságból sem, amelyben most vagyunk. Fontos, hogy ma újra megtaláljuk a közös hangot. Az Úristen segítsen bennünket!

Ezzel kapcsolatban felhívjuk figyelmüket a trnavai novénáról szóló tudósításra, amelynek során ez az interjú is készült: Duka bíboros nagy nyomatékkal hívja az embereket Szuz Mária tiszteletére