Boldog Zdenka Scheling szűz és vértanú liturgikus emléknapján hívei találkoztak Trnavában.

A focelebráns a ferencesek provinciálisa, Juraj Mihály atya volt. Vele együtt a következo papok koncelebráltak.

Beszédében Boldog Zdenka vértanúságára utalt. A vértanúk útja Isten kegyelmének útja. Zdenka novér nagy ajándék számunkra. Az Istenhez vezető út nem individualista, a hívok nagy családjának vagyunk a részei. Minden jelenlévonek azt kívánta, hogy Boldog Zdenka példáját követve, oldódjunk el a magunkra való összpontosításról és tegyünk jót."

Zdenka nővér életrajza

Zdenka novér a Szent Kereszt Irgalmas Novérek Kongregációjából, születési neve Cecilia Scheling, 1916. december 24. és 25. között éjfél körül született az árvai Krivában. Cecília 1922-then 1930-ig szülofalujában a 8 éves népiskolába járt. 1931. július 6-án lépett be jelöltként a Szent Kereszt Irgalmas Novérek Kongregációjába Podunajské Biskupicében. Ott, többéves képzés után 1937. január 30-án tette le elso vallási fogadalmát. Ezt követoen a pozsonyi Állami Kórház belgyógyászati röntgenosztályán kezdett dolgozni. 1941-1942-ben ápolónoként dolgozott a Humennei Regionális Kórházban. 1942-then 1952. február 29-én-ig a pozsonyi Miczkiewiczova utcai Állami Kórházban dolgozott laboránsként. Ebben az idoszakban - 1943. január 28-án - letette fogadalmát.

Az 1948-as politikai fordulat után a kommunista párt az egykori Csehszlovákiában nyílt egyházüldözésbe kezdett. Sok hívot diszkrimináltak hitük miatt, püspököket és papokat üldöztek és bebörtönöztek, vallási gyülekezeteket számoltak fel, tagjaikat pedig kényszermunkára küldték.

Zdenka novér tudatában volt annak, hogy meg kell védeni az Egyházat

Zdenka novér bátor tettekre szánta el magát, és így tudása, ereje és képességei szerint kifejezte ellenállását az igazságtalan eroszakkal szemben. Magatartása belso készségét fejezte ki, hogy akár nagy áldozatokat is vállaljon a szenvedo Egyházért. Kétszer vett részt bebörtönzött katolikus papok szökésének elokészítésében. 1952. február 29-én délelott Zdenka novért az állambiztonság letartóztatta. A pozsonyi Igazságügyi Palotában lévo kihallgató börtönben tartották fogva, és ott kíméletlen kínzásokkal járó kihallgatásnak vetették alá. 1952. június 17-én állítólagos hazaárulásért 12 év szabadságvesztésre és 10 év polgári jogvesztésre ítélték el.

Rimavská Sobotában, Pardubicében, Brünnben és a prágai Pankrác börtönkórházában raboskodott, ahol megismerkedett Helena Wildeová - Kordová asszonnyal, akinek egyedül fontos részleteket, mindenekelott a kihallgató börtönben elszenvedett szenvedéseirol vallott. Helena Wilde - Kordová asszony tanúvallomása csak 40 év elteltével, 1994. szeptember 27-én Szlovákiába érkezése után vált ismertté.

Zdenka novér Prágából 16 éves volt. 1955 áprilisában, súlyos betegként szabadult a börtönbol, és a trnavai kórházba került.

Zdenka novér 1955. július 31-én 7.45-kor a trnavai kórház onkológiai osztályán a szentségekkel együtt halt meg. Földi maradványait 1955. augusztus 2-án helyezték örök nyugalomra a trnavai Régi temetoben. 1970. április 6-án a Pozsonyi Kerületi Bíróság Julius Matecny JUDr. elnökletével felmentette Zdenka - Cecília Schelingová novért a hazaárulás buntette alól. 1970. november 18-án az SSR Legfelsobb Bírósága az ítéletet teljes egészében hatályon kívül helyezte, így lehetové tette Zdenka novér teljes polgári jogi rehabilitációját.

1979-ben a trnavai Régi temetot, ahol Zdenka novér sírja volt, lebontották. 1979. október 15-én exhumálták Zdenka novért tíz Szent Kereszt novérrel együtt, és 2000. szeptember 16-án 18-án Jan Sokol érsek atya megnyitotta az egyházmegyei boldoggá avatási eljárást Sr. A boldoggá avatási folyamat római szakasza 2003. július 7-én fejezodött be, amikor II. János Pál Szentatya megerosítette Zdenka Scheling novér boldoggá avatását. 2003. szeptember 14-én, a Szent Krisztián felmagasztalásának ünnepén Szlovákia megkapta elso boldoggá avatottját - a Szent Krisztián Irgalmas Novérek Kongregációjának egyik szerzetesnojét, Zdenka novért.

11. 2014. március 11-én Rómában elfogadták Zdenka novér szentté avatásának római szakaszára vonatkozó dokumentumokat, mint a kommunista rendszer összes mártírjának képviseloje hazánkban.