Boldog Carlo Acutist Assisiben boldoggá avatták: "Az Eucharisztia az én mennyországba vezető utam"

Az Eucharisztiát különösen tisztelte, "a mennyországba vezeto autópályának" nevezte."

A sportos és társaságkedvelo fiú, aki 2006-ban megállt meg a Milánó melletti Monza kórházában, híres mondása volt: "Mindenki eredetinek születik, de sokan fénymásolatként halnak meg". Ferenc pápa ezeket a szavakat idézte a "Krisztus él" címu dokumentumban, amelyet az ifjúságról, a hitrol és a hivatásmegkülönböztetésrol szóló szinódus után adtak ki.

A 16.30 órakor kezdodo ünnepségen Agostino Vallini bíboros, pápa Assisi Szent Ferenc és az Angyalok Nagyasszonya bazilikák legátusa elnökölt. A bazilikán kívül jelenlévo hívek a biztonsági eloírásoknak megfeleloen a tereken elhelyezett nagy képernyok elott figyelték a szertartást. Televíziós és internetes közvetítéseken keresztül sokan követték a szertartást Olaszországban és szerte a világon.

A boldoggá avatási dekrétumban, amelyet Vallini bíboros a jelölt életrajzának felolvasása után olvasott fel, Szentatya Ferenc Boldog Carlo Acutis liturgikus napját október 12-re, halálának évfordulójára tuzte ki. Az oltárnál nyilvános tiszteletadásra ki volt téve az ereklyetartó, amelyben Boldog Carlo szívét orzik. A felso szélén Carlo szavai vannak bevésve: "Az Eucharisztia az én országutam a mennybe."

Agostino Vallini bíboros prédikációi

"Aki bennem marad és én benne, sok gyümölcsöt terem, mert nélkülem semmit sem tehetsz" (Jn 15,5). Ezekkel a szavakkal, amelyeket a János evangéliumából hallottunk, Jézus az utolsó vacsorán tanítványaihoz fordul, arra buzdítva oket, hogy maradjanak vele egyesülve, mint az ágak a szolotovel. A szolotó és az ágak képe nagyon világosan kifejezi, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a keresztény ember Istennel közösségben éljen. Erossége éppen ebben rejlik: személyes, bensoséges és mély kapcsolatban lenni Jézussal, és az Eucharisztiát az Istennel való kapcsolat legfontosabb pillanatának tekinteni.

Kedves testvéreim, ma különös módon csodáljuk és vonz bennünket Carlo Acutis élete és tanúsága, akit az Egyház a keresztény élet mintaképének és példájának tekint, mindenekelott a fiataloknak bemutatva ot. Spontán felvetodik bennünk a kérdés: mi volt olyan különleges ebben a mindössze tizenöt éves fiúban? Ahogy végigmegyünk életrajzán, találunk néhány szilárd pontot, amelyek már emberileg is jellemzik ot. Normális fiú volt, egyszeru, spontán, szimpatikus (nézzük csak meg a fényképét), szerette a természetet és az állatokat, focizott, sok barátja volt a kortársai között, vonzódott a modern kommunikációs eszközökhöz, rajongott az informatikáért, és autodidakta tanárként programokat készített, "hogy közvetítse az evangéliumot, közvetítse az értékeket és a szépséget" (Ferenc pápa). Vonzereje volt, és példaképként tekintettek rá. Gyermekkorától kezdve - családja elbeszélései errol tanúskodnak - érezte a hit szükségességét, és tekintetét Jézusra szegezte. Az Eucharisztia iránti szeretete alapozta meg és tartotta életben az Istennel való kapcsolatát. Gyakran mondogatta: "Az Eucharisztia az én országutam a mennybe". Minden nap részt vett a szentmisén, és sokáig imádkozott a Szentség elott.

Carlo azt szokta mondani: "Az Oltáriszentséget a Szent Szuzben tartom: "Az ember egyenesen a paradicsomba jut, ha minden nap az Eucharisztiához járul!"

Jézus volt a Barátja, a Mestere, a Megváltója, az élete ereje és mindannak az értelme, amit tett. Meg volt gyozodve arról, hogy ahhoz, hogy az embereket szeresse és a javukra törekedjen, az Úrból kell erot merítenie. Ennek szellemében nagy tisztelettel viseltetett Szuz Mária iránt. Lángoló vágya volt továbbá, hogy minél több embert vonzzon Jézushoz, hogy mindenekelott életének példájával az evangélium hirdetojévé váljon. Valóban hitének tanúsága volt az, ami arra késztette, hogy kitartó evangelizációs munkába kezdjen azokon a területeken, ahol mozgott, megérintve a vele találkozó emberek szívét, és arra késztetve oket, hogy életük megváltoztatására és Istenhez való közeledésre vágyjanak. Az elképzelés spontán módon változik, és most már nagyon sokan jönnek az Európai Parlamentbe. Örömmel látom, hogy a tanúságot nem csak a tanúságot, hanem a tanúságot is, hogy félreértettéték, mellozték, és néha nevetségessé tették.

Carlo erosen érezte annak szükségességét, hogy segítsen az embereknek felfedezni, hogy Isten közel van, és hogy gyönyöru vele lenni, élvezni a barátságát és a kegyelmét. Ennek a lelki szükségletnek a közvetítésére minden eszközt felhasznált, beleértve a modern társadalmi kommunikációs eszközöket is, amelyeket nagyon jól tud használni, különösen az internetet, amelyet Isten ajándékának és az emberek összehozásának és a keresztény értékek terjesztésének fontos eszközének tartott.

Ez a gondolkodásmód vezette ot arra, hogy azt mondja, az internet nemcsak a menekülés helye, hanem a párbeszéd, a felfedezés, a megosztás, a kölcsönös tisztelet tere is, egy olyan tér, amelyet felelosségteljesen kell használni, anélkül, hogy az emberek a rabjává válnának, és a digitális zaklatás elutasításával is; a hatalmas virtuális világban tudni kell megkülönböztetni a jót a rossztól. Ebben a pozitívív perspektívában bátorította a tömegtájékoztatási eszközök használatát az evangélium szolgálatában, hogy minél több emberhez eljussanak, és hogy elmondják nekik az Úrral való barátság szépségét. Ennek érdekében igyekezett egy kiállítást létrehozni a világban történt fobb eucharisztikus csodákról, amelyet a gyermek katekéziséhez is felhasznált.

Nagy tisztelettel viseltetett a Szuzanya iránt, minden nap imádkozta a rózsafüzért, többször szentelte magát a Szuzanyának, hogy megújítsa iránta érzett szeretetét és imádkozzon a védelméért. Imádság és misszió: ez volt tehát Boldog Carlo Acutis hosies hitének két fontos aspektusa, amely rövid élete során arra késztette, hogy minden körülmények között, különösen a legnyomorúságosabb pillanatokban bizalommal keressen menedéket az Úrban. Ebben a szellemben élte meg betegségét is, amellyel derusen nézett szembe, és amely halálához vezetett. Carlo a Gondviselés karjaiba ereszkedett, és Szuz Mária anyai tekintete alatt ismételgette: "Minden szenvedésemet az Úrnak akarom felajánlani a pápáért és az Egyházért. Nem akarok a purgatóriumba menni, egyenesen a Paradicsomba akarok menni" (Positio, Dokumentált életrajz, 549). Így beszélt, emlékezzünk, egy tizenöt éves fiú, megmutatva azt a meglepo keresztény érettséget, amely bátorít és ösztönöz bennünket a fogadalmas hitélet testvériségére.

Carlo nagy csodálatot váltott ki azért is, mert a beszélgetésekben milyen buzgalommal védte a család szentségét és az élet szentségét az abortusz és az eutanázia ellenében. Az új Boldogasszony a megalkuvás minden formájától idegen szilárdság mintaképét képviseli, tudatában annak, hogy ahhoz, hogy Jézus szeretetében maradjunk, konkrétan meg kell élni az evangéliumot (vö. Jn 15,10), akár az árral szemben úszva is. O valóban kisajátította Jézus szavait: "Ez az én parancsolatom: szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket". (12. v.)

Ez az élet bizonyossága, amely a felebarát iránti nagy szeretetetre vezette, mindenekelott a szegények, a magányos és elhagyott idosek, a hajléktalanok, a fogyatékkal élők, a társadalom által kirekesztett és elzárt emberek iránt. Carlo mindig nyitott volt a rászorulók befogadására; iskolába menet találkozott velük az utcán, és megállt velük beszélgetni, meghallgatta a problémáikat, és legjobb tudása szerint segített nekik. Carlo soha nem zárkózott be önmagába, hanem képes volt megérteni azoknak az embereknek a szükségleteit és igényeit, akikben meglátta Krisztus arcát. Ilyen értelemben például mindig segített diáktársainak, különösen azoknak, akik bajban voltak. Így egy világossággal teli élet, amely teljesen másoknak adta magát, mint az eucharisztikus kenyér."

Kedves testvéreim, az Egyház örvendezik, mert ebben a fiatal Boldogban beteljesedtek az Úr szavai ,,Kiválasztottalak és kijelöltelek, hogy menjetek és teremjetek gyümölcsöt" (16. És Carlo "elment" és meghozta a szentség gyümölcsét, megmutatva, hogy az mindenki számára elérheto cél, nem pedig valami elvont és egyeseknek fenntartott dolog. Az o élete mindenekelott a fiatalok számára példa arra, hogy ne csak a múló sikerekben találjanak elégedettséget, hanem azokban a lényegi értékekben, amelyeket Jézus az evangéliumban bemutat, nevezetesen: Istent helyezzék elotérbe, az élet nagy és kis körülményei között, és szolgálják a testvéreket, mindenekelott a legkisebbeket. Carlo Acutis boldoggá avatása, Lombardia földjének fia, Assisi Ferenc szerelmese, jó hír, eroteljes bejelentés arról, hogy korunk egy fiúját, mint oly sokan mások, meghódította Krisztus, és világítótoronnyá vált mindazok számára, akik meg akarják ismerni ismerni ot és követni akarják példáját.

Tanúságot tett arról, hogy a hit nem távolít el bennünket az élettol, hanem mélyebbre visz az életbe, megmutatja a konkrét utat, hogyan éljük meg az evangélium örömét. Rajtunk múlik, hogy megtegyük ezt a lépést, Boldog Carlo lenyugözo tapasztalatai által vonzódva, hogy az élet is világossággal és reménnyel ragyogjon.

Boldog Carlo Acutis, járj közben értünk!
_{(fordítás: Martin Kramara)}

Nemzetközi díj a testvériség gazdaságáért

A helyi érsek, Mons. Domenico Sorrentino egy új díj, a "Nemzetközi Assisi Ferenc és Carlo Acutis Díj a Testvériség Gazdaságáért" alapítását is bejelentette. Az emberiséget sújtó világjárvány körülményeire utalva kezdte: "Carlo közbenjárásából is erot merítve szeretnénk az Urat arra kérni, hogy rövidítse meg ennek a mindenki számára oly nehéz megpróbáltatásnak az idotartamát, de mint mindig, még nehezebb azoknak, akik szegénységük miatt jobban veszélyeztetettek és kevésbé képesek megvédeni magukat".

Az érsek beszédében sorra megköszönte mindazoknak, akik lehetové tették az ünnepséget, a Szentatyától a helyi önkéntesekig. Végül két új karitatív kezdeményezést jelentett be, amelyek Szent Ferenccel együtt Carlo Acutis nevét fogják viselni. Az elso a szegényeknek szánt ingyenkonyha megnyitása lesz a Szent Ferenccel való lemondás kegyhelye közelében. A második jótékonysági kezdeményezés a világ megújulásának ösztönzésére szolgál, és a "Nemzetközi Díj Assisi Ferenc és Carlo Acutis a testvériség gazdaságáért" létrehozását jelenti."

"Ez az elso, kicsi, de nagylelku válaszunk a Fratelli tutti enciklikára, amelyet Ferenc pápa pontosan egy hete írt alá ezen a kegyhelyen" - mondta Msgr. Domenico Sorrentino."

El ne feledjük, hogy Ferenc pápa Assisi volt az a hely, amelyet a világ fiatal közgazdászai számára tervezett találkozójának helyszínéül választott. A 'Ferenc közgazdaságtana' címet viselo eseményt az asszisi szentnek a tulajdon és a környezetvédelemmel kapcsolatos üzenete inspirálja majd. A Szentatya találkozója a fiatal közgazdászokkal "Ferenc gazdasága" nemzetközi címmel, amelyet a világjárvány kitörése miatt tavaszról oszre halasztottak, gyakorlatilag 2020. November 19. és 21. között kerül megrendezésre.