Ahol bizonytalanság uralkodik, ott bátorság és felelősségvállalás nő: a Szent Sír Lovagrend szlovákiai küldöttségének első éve

A közel-keleti konfliktusban szolgálata új sürgető jelleget ölt: imádság, konkrét segítség és bátorság, nemcsak a Szentföldön élő keresztényekért. Egy interjúban Ján Vido KHS nagyprior - koadjutor elmondja, hogyan született meg a küldöttség identitása, kikre éhezik ma soraiban, és miért lehet küldetése erősebb, mint valaha a mai bizonytalanságban.

Egy év telt el a Szent Sír Rend Magiszteri Delegációjának megalakulása óta. Mit hozott az első év az identitásképzés, a küldetés és a gyakorlati működés szempontjából?

A szlovákiai Magiszteri Küldöttség fennállásának első éve mindenekelőtt a gyökeresedés, az identitáskeresés és az alapozás időszaka volt. Nem a látványos külső eredmények éve volt, hanem inkább a csendes érlelődésé. Fokozatosan kezdett kialakulni a tudat, hogy ez nem csupán egy szervezeti struktúra, hanem egy lelki közösség, amely híd lesz Szlovákia és a Szentföld között.

A misszió szempontjából három pillér vált világossá: a tagok lelki képzése, a Szentfölddel kapcsolatos ismeretterjesztés, valamint a jeruzsálemi és környékbeli keresztények konkrét segítése. A gyakorlatban elkezdődtek az első lelki összejövetelek, liturgikus ünnepségek és szolidaritási kezdeményezések szervezése. A rend nemzetközi struktúráival és a Jeruzsálemi Latin Patriarchátussal való kommunikáció kiépítése is nagyon fontos volt."

Mit tekint a legnagyobb fejlődésnek?

A küldöttség megszűnt "új projekt" lenni, és kezdett élő közösséggé válni. A tagok fokozatosan tudatosították magukban, hogy az egyetemes egyházhoz tartoznak, és hogy konkrét felelősségük van a Szentföldért.

Meg tudná mondani azokat a főbb tényezőket, amelyek alapvetően befolyásolták a küldöttségük kialakulását?

Mindenekelőtt maga a világ helyzete - különösen a közel-keleti feszültségek és konfliktusok - alakítottak minket. Ez a valóság kiszabadított bennünket az "elvont" dolgokból, és konkrét kihívással szembesített bennünket: imádkozni, segíteni és nem a testvéreink terheit viselni. Rájöttünk, hogy küldetésünk nem csak egy úti küldetés, hanem egy mélyen aktuális és sürgős küldetés."

Tervezitek a Szlovák Magiszteri Delegáció munkájának bővítését?

Igen, idén nagyon konkrétan, több szinten is ki akarjuk bővíteni a munkánkat. Tervezzük, hogy bővítjük a taglétszámunkat. Előkészítjük az új jelöltek azonosítási és képzési folyamatát, azzal a céllal, hogy új lovagokat és hölgyeket fogadjunk, akik készek lesznek a rend lelkiségének megélésére. És mivel a lelki képzés fontos számunkra, rendszeres lelkigyakorlatok, exorcizmusok és tematikus találkozók szervezését tervezzük, amelyek középpontjában a Szentföld, valamint a Válság és a Feltámadás lelkisége áll."

Maradjunk meg a tagsági bázis bővítésénél. Ez azt jelenti, hogy új Szlovákiai Szent Sír Lovagjai és Hölgyei toborzunk. Ez nemcsak a küldöttség, hanem az érdeklődők számára is kihívást jelent. Pontosan kiket keresnek?

Igen, az egyik fő kihívás a sorok új tagokkal való bővítése, de nem mennyiségileg, inkább minőségileg. Olyan férfiakat és nőket keresünk, akik készek mélyen megélni a hitet, nem felelősséget vállalni és Krisztus tanúi lenni. A képzés is kihívás - hogy a tagság nem csak egy úti cím, hanem valódi lelki hivatás. Ugyanakkor szeretnénk elérni a fiatalabb hívőket, hogy bekapcsolódjanak ebbe a szolgálatba.

A belső képzési tervektől most térjünk át a külső fókuszúakra. Milyen új kezdeményezésekre készülnek annak érdekében, hogy a rend munkáját a szélesebb közönség számára is elérhetőbbé tegyék?

A jövőben szeretnénk újraindítani a Szentföldre irányuló zarándoklatok szervezését, vagy legalábbis "lelki zarándoklatokat" végezni liturgikus és imádságos találkozók formájában Szlovákiában, ha a helyzet engedi. Tervezzük továbbá, hogy az oktatásra és a rend nagyobb ismertségére összpontosítunk. Előadásokat, bemutatókat és a plébániákkal való együttműködést készítünk elő, hogy a hívek közül többen megismerjék a Rend küldetését. Ami a karitatív segítségnyújtást illeti, tervezzük a gyűjtések és a pénzügyi támogatás rendszerezését, hogy az rendszeres és célzott legyen.

A küldöttség megalakulásakor említette a közel-keleti konfliktus hatását. Ez a konfliktus megzavarta és korlátozta a legnagyobb keresztény ünnep hagyományos megünneplését a jeruzsálemi Szent Sírnál. Hogyan reagált erre a bonyolult helyzetre a jeruzsálemi Szent Sír-rend szlovákiai magiszteri küldöttsége?

Ezekre a helyzetekre elsősorban lelkileg, de nagyon konkrétan is reagáltunk. Egységben a latin pátriárka, Pierbattista Pizzaball bíboros és a rend nagymestere, Fernando Filoni bíboros felhívásaihoz csatlakozva intenzív imára szólítottuk fel tagjainkat és híveinket, különösen a békéért mondott rózsafüzér imára.

Különösen bátorítjuk a húsvéti oktáv lelki zarándoklatként való megtartását Jeruzsálembe. Amikor fizikailag nem lehetünk jelen, szívünkkel szeretnénk jelen lenni. Egyfajta csendes tiltakozásnak is tekintjük az erőszak ellen - egy ima, amely erősebb a fegyvereknél."

A Nagyhéten a szlovák Magiszteri Küldöttség a Szentföldért való imádkozásra és anyagi támogatásra hívta fel az embereket. Hogyan és hová megy ez a támogatás?

A támogatás közvetlenül a rend és a latin pátriárkátus struktúráin keresztül jut el a Szentföldön élő keresztények konkrét szükségleteihez. Ez elsősorban olyan keresztény családok támogatására szolgál, akik például a zarándokforgalom megszűnése miatt jövedelmüket vesztették. Ugyanakkor a segélyekből iskolákat és a gyermekek oktatását finanszírozzuk, támogatjuk a plébániákat és a lelkipásztori tevékenységeket, valamint alapvető humanitárius segélyeket nyújtunk, azaz élelmiszervásárlásra, lakhatás biztosítására és egészségügyi ellátásra.

A célunk az, hogy a Szentföldön élő keresztények a szülőföldjükön maradhassanak, és ne kényszerüljenek távozásra.

A konfliktus arra kényszerít bennünket, hogy újragondoljuk prioritásainkat: kevesebb formalitás, több tartalom. Több imát, több szolidaritást, több konkrét segítséget. Paradox módon ez a helyzet hitelesebbé tesz bennünket.

Milyen mértékben befolyásolja a háborús konfliktus a rend konkrét tevékenységét Szlovákiában?

Nagyon jelentősen. Egyrészt a fizikai kapcsolatok és a zarándoklatok korlátozottak, másrészt a lelki és karitatív dimenzió még inkább elmélyült. A konfliktus arra kényszerít bennünket, hogy újragondoljuk a prioritásainkat: kevesebb formalitás, több tartalom. Több ima, több szolidaritás, több konkrét segítség. Paradox módon ez a helyzet hitelesebbé tesz bennünket."

Mindezek ellenére a húsvét különösen a remény nagy üzenetét hozta. Hol látod ezt a legkonkrétabban a mai világban?

Paradox módon éppen ott érzékelem a reményt, ahol a legnagyobb a sötétség. A Szentföldön élő keresztények tanúságtételében, akik félelmük ellenére megmaradnak, imádkoznak és hisznek. Kitartásukban nagy erő rejlik. És ezt látom Szlovákiában is - azokban az emberekben, akik imádkoznak, akik segítenek, akik nem maradnak közömbösek. A szolidaritás minden tettében, a békéért mondott minden imában."

Mire kell különösen figyelnünk ezekben a napokban, hogy mi is meggyújthassuk a remény és a bátorítás szikráját a környezetünkben?

Húsvét arra emlékeztet bennünket, hogy nem a halálé az utolsó szó, hanem az életé. Nem a gyűlöleté az utolsó szó, hanem a szereteté. Ezért szeretnék mindenkit bátorítani: ne veszítsük el a reményt. Legyünk annak hordozói. Imával, áldozatokkal, konkrét jótettekkel. Mert Krisztus feltámadt - és ez azt jelenti, hogy a világosság már győzött."