VATIKÁNVÁROS, 2022. március 19. - Szent József ünnepén a Vatikánban minden papnak címzett levelet adtak ki. A levelet a Papi Kongregáció prefektusa, Msgr. Lazzaro You Heung-sik és Mario Grech bíboros, a püspöki szinódus főtitkára.
Bátorítják benne a papokat, hogy ne féljenek közösségükkel együtt elindulni az egyház szinódusi útján, és arra vonatkozóan is adnak néhány útmutatást, hogy mire kell összpontosítaniuk, hogy "az egyház igazi arcát mint nyitott ajtókkal rendelkezo, befogadó házként mutassák meg."
A levél szerzoi emlékeztetnek arra, hogy "az elso évezredben az együtt járás, vagyis a szinodalitás gyakorlása volt az egyház szokásos gyakorlata. A II. vatikáni zsinat felszínre hozta az egyház életének ezt a dimenzióját, amely olyan fontos, hogy Szent János Krizosztomosz azt mondta: "Az egyház és a zsinat szinonimák" (Explicatio in Psalmum 149).""Tudjuk, hogy a világnak sürgosen szüksége van a testvériségre". Anélkül, hogy észrevenné, vágyik arra, hogy találkozzon Jézussal. Mit lehet tenni, hogy ez a találkozás megtörténjen? Isten népével együtt a Szentlélek hallgatásába kell helyeznünk magunkat, hogy megújítsuk hitünket, és új utakat és nyelveket találjunk arra, hogy megosszuk az evangéliumot testvéreinkkel és novéreinkkel. Ferenc pápa éppen ezt a célt javasolja nekünk: induljunk el együtt egy útra, a kölcsönös hallgatásban, az ötletek és tervek megosztásában, hogy megmutassuk az egyház igazi árkát: egy befogadó "ház" nyitott ajtókkal, amelyet az Úr lakik, és amelyet testvéri kapcsolatok éltetnek."
A papok lehetséges kockázatai és félelmei a szinódusi folyamatban
Mint Ferenc pápa rámutat, több kockázat is fennáll: a formalizmus, amely a szinódust üres jelszóvá degradálja; az intellektualizmus, amely a szinódust a problémákról való elméleti elmélkedéssé teszi; és végül a mozdulatlanság, a merevség, amely a szokásaink bizonyosságába zár minket. Fontos, hogy megnyíljon a szív és meghallgassuk, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek (vö. Jel 2,7) - áll a levélben. Bár mindkét szerzo tisztában van a papok lelkipásztori terheivel, hangsúlyozzák, hogy nem arról van szó, hogy még több munkát kell hozzátenni, hanem inkább arról, hogy szemlélodve nézzük, mi történik már a plébániákon, példák a részvételre és a megosztásra. A zsinat egyházmegyei szakaszában arról van szó, hogy "összegyujtsük a szinodalitás megélésének gazdag tapasztalatait annak különbözo formáiban és aspektusaiban" (elokészíto dokumentum, 31). A zsinati folyamatban egyre inkább felfedezzük minden megkeresztelt alapveto egyenloségét, és a híveket arra bátorítjuk, hogy aktívan vegyenek részt az Egyház útján és küldetésében, és legyenek tudatában az evangelizációért viselt felelosségüknek. Ily módon a felszentelt papok különleges karizmája új módon kerül elotérbe. Így nem kell tartani a papok identitásának gyengülésétol - emlékeztet a levél.
Három alapelv, hogy mit kell tenni és mit kell elkerülni
Végül mind a püspöki szinódus fotitkára, mind a Papi Kongregáció prefektusa háromféle hozzájárulást kér a jelenlegi szinódusi folyamathoz:
Végül a levél szerzoi a szeminaristák figyelmébe ajánlják a zsinat elokészíto dokumentumának a szinódus szinodalitásról szóló alábbi két szakaszát: "Az a képesség, hogy az egyház és intézményei számára egy másfajta jövot képzeljünk el, amely arányban áll a vállalt küldetés nagyságával, nagyrészt attól a döntéstol függ, hogy elkezdjük a meghallgatás, a párbeszéd és a közös megkülönböztetés folyamatát, amelyben mindenki részt vehet és hozzájárulhat" (9. c.). "Emlékeztetünk arra, hogy a zsinat, és így ennek a konzultációnak sem az a célja, hogy dokumentumokat készítsen, hanem hogy "álmoknak adjon teret, próféciákat és látomásokat ébresszen, reményeket virágoztasson, bizalomra ösztönözzön, sebeket kössön be, kapcsolatokat kössön össze, a remény hajnalát ébressze, egymástól tanuljon, és olyan pozitív felfogást teremtsen, amely megvilágosítja az elméket, felmelegíti a szíveket, erot ad a kezeknek" (vö. 32).
(a levél teljes szövegét lefordította: A levél teljes szövegét lefordította: Sz. Kérhetnénk egy pillanatnyi figyelmet? Szeretnénk elmondani valamit egy olyan témáról, amely mindannyiunkat érint. 'Isten egyházát zsinatra hívják'. Ezekkel a szavakkal kezdodik a 2021-2023-as zsinat elokészíto dokumentuma. Két éven keresztül Isten egész népét arra hívjuk, hogy elmélkedjen a Zsinati egyházért: közösség, részvétel és misszió témáról. Rengeteg információ és sok gondolat. Pedig 'az elso évezredben az "együtt járás", vagyis a szinodalitás gyakorlata volt a megszokott módja az egyházban'. A II. vatikáni zsinat ismét felszínre hozta az egyház életének ezt a dimenzióját, amely annyira fontos, hogy Krizosztomusz János ki merte mondani: "Az egyház és a szinódus szinonimák" (Explicatio in Psalmum 149.)Tudjuk, hogy a mai világnak égeto szüksége van a testvériségre. Anélkül, hogy észrevenné, vágyik a Jézussal való találkozásra. De hogyan lehet megszervezni ezt a találkozást? Isten egész népével együtt kell elkezdenünk hallgatni a Lélekre, hogy hitünk megújuljon, és új utakat és új nyelveket találjunk, hogy megosszuk az evangéliumot testvéreinkkel. A Ferenc pápa által felkínált szinódusi folyamatnak pontosan ez a célja: hogy együtt induljunk útnak, a kölcsönös meghallgatásban, az eszmék és tervek cseréjében, hogy megmutassuk az egyház igazi arcát: egy befogadó "ház" nyitott ajtókkal, amelyben az Úr lakik, és amelyet a testvéri kapcsolatok gazdagítanak.
Hogy ne engedjünk azoknak a veszélyeknek, amelyekrol Ferenc pápa beszélt - vagyis a formalizmusnak, amely a zsinatot üres szlogenné degradálja, az intellektualizmusnak, amely a zsinatot csak elméleti elmélkedéssé teszi a problémákról, és a statikus konzervativizmusnak, amely a szokásaink bizonyosságához ragaszkodik, hogy semmi se változzon -, fontos, hogy megnyissuk a szívünket, és elkezdjük meghallani, amit a Lélek mond az egyházaknak (vö. ApCsel 2,7).
Ez elott az utazás elott persze lehet, hogy elborít bennünket a félelem. Eloször is, jól tudjuk, hogy a világ különbözo részein a papok már most is nagy terhet viselnek a lelkipásztorkodással kapcsolatban. És most úgy tunhet, hogy egy újabb "munkát" kapnak. Mielott további tevékenységre hívnánk Önöket, arra szeretnénk bátorítani Önöket, hogy tekintsenek közösségeikre azzal a szemlélodo tekintettel, amelyrol Ferenc pápa az Evangelii gaudiumban (71) beszél, hogy felfedezzék a részvétel és a megosztás számos példáját, amelyek már most is csíráznak közösségeikben. A zsinati folyamat jelenlegi egyházmegyei szakaszának célja, hogy "összegyujtse a szinodalitás megélésének gazdag tapasztalatait" (elokészíto dokumentum 31). Biztosak vagyunk benne, hogy sokkal több van, mint amennyinek elso látásra látszik, még ha ezek informálisak és spontánok is. Ahol figyelmes odafigyelés van, ahol egymástól tanulunk, ahol mások ajándékait használjuk, ahol segítjük egymást és közösen hozunk döntéseket, ott már muködik a szinodalitás. Mindezt hangsúlyozni és értékelni kell annak érdekében, hogy egyre inkább kialakuljon ez a zsinati stílus, amely "az Isten Népe Egyházának sajátos modus vivendi et operandija" (10. elokészíto dokumentum)."
Hát, lehet egy másik aggodalom is: ha az Isten Népe egyetemes rokonságát és sensus fidei-jét ilyen erosen hangsúlyozzuk, akkor mi marad a mi vezetoi szerepünkbol és sajátos identitásunkból mint felszentelt szolgálattevokbol? Kétségtelen, hogy egyre inkább fel kell tárni minden megkeresztelt alapveto egyenloségét, és minden hívot arra kell bátorítani, hogy aktívan részt vegyen az Egyház útján és küldetésében. Így lesz örömünk abban, hogy testvéreink vannak, akik osztoznak velünk az evangélium hirdetésének felelosségében. De Isten népének ebben a tapasztalatában a felszentelt papok különleges karizmája, hogy szolgálják, megszenteljék és bátorítsák Isten népét, új módon is elotérbe kerülhet és kell, hogy kerüljön.
Ezért arra kérünk benneteket, hogy három módon járuljatok hozzá a jelenlegi zsinati folyamathoz:
- Tegyetek meg mindent, hogy az út alapja Isten Igéjének hallgatása és megélése legyen. Pápa Ferenc nemrégiben kihívást intézett hozzánk: "lelkesedjünk a Szentírásért, engedjük, hogy az Ige a mélybe hatoljon bennünket, mert feltárja Isten újdonságát, és fáradhatatlan szeretetre késztet bennünket mások iránt" (Pápa Ferenc, homília Isten Igéjének vasárnapjára, 2022. január 23.). Az Igének az életben való meggyökereztetése nélkül fennáll a veszélye annak, hogy sötétségben járunk, és elmélkedéseink ideológiává válhatnak. Ha mindannyian az Ige gyakorlati megvalósításából indulunk ki, akkor a sziklára fogunk házat építeni (vö. Mt 7,24-27), és az emausi tanítványokhoz hasonlóan megízlelhetjük a Feltámadott meglepo fényét és kíséretét.
- Törekedjünk arra, hogy a kölcsönös meghallgatás és elfogadás által jelezzük az utat. Még mielott konkrét eredmények születnének, a mély párbeszéd és az oszinte találkozás nagy értéket képvisel. Társadalmainkban már számos kezdeményezés és lehetoség van, de nagyon gyakran fennáll a veszélye annak, hogy az egyének és csoportok az individualizmusnak és az önzésnek engednek. Jézus új parancsolatával emlékeztet bennünket arra, hogy "arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást" (Jn 13,35). Pásztorokként sokat tehetünk azért, hogy a szeretet újjáélessze a kapcsolatokat, és begyógyítsa az egyházi struktúrát gyakran érinto sebeket, és ezáltal visszaadjuk annak az érzésnek az örömét, hogy egy család vagyunk, egy nép egy úton, egy Atya gyermekei és ezért egymás testvérei, tisztelve a köztünk lévo testvériséget, a térdeket.
- Ügyeljünk arra, hogy az utazás ne önmagunk megfigyelésére vezessen, hanem arra ösztönözzön, hogy elinduljunk, hogy mindenkivel találkozzunk. Ferenc pápa Evangelii gaudium címu buzdításában ránk bízta egy olyan egyház álmát, amely engedelmességben és szolgálatban jár a perifériákon élo szegények felé. A "kimozdulásnak" és a testvérekkel való találkozásnak ez a dinamikája az Ige harsonájával és a szeretet tüzével beteljesíti az Atya nagy eredeti tervét: "hogy mindnyájan egyek legyenek" (Jn 17,21). Ferenc pápa legutóbbi, Fratelli tutti címu enciklikájában arra hív minket, hogy más egyházak testvéreivel, más vallások híveivel és minden jóakaratú emberrel közösen törekedjünk erre: az egyetemes testvériségre és a kirekesztés nélküli szeretetre, amely mindent és mindenkit átölel. A Kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy gondoskodjunk arról, hogy ne csak egy homályos és általános irányelv legyen, hanem konkrétan megvalósuljon ott, ahol élünk."
Kedves paptestvérek, biztosak vagyunk benne, hogy ha ezekbol a prioritásokból indulunk ki, megtaláljuk a módját annak, hogy a helyi igényeknek és lehetoségeknek megfeleloen konkrét kezdeményezések szülessenek, mert a szinodalitás valóban Isten hívása a harmadik évezred egyháza számára. Az ebbe az irányba való elmozdulás nem lesz kérdésektol, nehézségektol és bizonytalanságoktól mentes, de biztosak lehetünk benne, hogy ez százszorosan megtérül a testvériségben és az evangéliumi élet gyümölcsében. Elég csak az elso jeruzsálemi zsinatra emlékeznünk (vö. ApCsel 15). Ki tudja, mennyi erofeszítés volt a színfalak mögött! De tudjuk, hogy az a pillanat milyen dönto volt a születo Egyház számára."
A levelet az elokészíto dokumentum két részletével zárjuk, amelyek egyfajta vadememoire-ként inspirálhatnak és irányíthatnak bennünket. "Az a képesség, hogy az Egyház és intézményei számára egy másfajta jövot képzelhessünk el, amely megfelel a vállalt küldetés nagyságának, nagyrészt attól a döntéstol függ, hogy elkezdjük a meghallgatás, a párbeszéd és a közös megkülönböztetés folyamatát, amelyben mindenki részt vehet és hozzájárulhat" (9. o.). "Emlékeztetünk arra, hogy a zsinat és így e konzultáció célja nem dokumentumok készítése, hanem "álmoknak teret adni, próféciákat és látomásokat kelteni, reményeket felvirágoztatni, bizalomra ösztönözni, sebeket kötni, kapcsolatokat kötni, a remény hajnalát felkelteni, egymástól tanulni, és pozitív felfogást teremteni, amely megvilágosítja az elméket, felmelegíti a szíveket, erot ad a kezeknek"?". (b. 32). Köszönjük figyelmüket, imáinkról biztosítjuk Önöket, és örömteli és gyümölcsözo zsinati utat kívánunk Önöknek és gyülekezeteiknek. Tudjátok, hogy közel vagyunk hozzátok, és veletek vagyunk az utatokon! És fogadjátok rajtunk keresztül Ferenc pápától is a hálaadást, akihez nagyon közel álltok. Mindannyiótokat a Boldogságos Szuz Máriára bízzuk, hogy boldog utatok legyen, és szeretettel köszöntünk benneteket az Úr Jézusban,
Kártya. Mario Grech
A Püspöki Szinódus fotitkára
+ Lazzaro You Heung Sik
Emigráns püspök, Daejeon
A Papi Kongregáció prefektusa
A cikk a DeepL szolgáltatás segítségével lett lefordítva
Megosztás