A trnavai érsek szentbeszédet mondott Esterházy János Isten szolgája ünnepén

Az ünnepélyes szentmise fókuszában Mons. Ján Orosch, aki ez alkalommal szlovák és magyar nyelvu homíliában szólt a zarándokokhoz. A homília teljes szövegét mindkét nyelven közöljük.

Kedves testvérek, kedves zarándokok,

A bécsi Szent István-székesegyházat a legértékesebb muvészeti emlékek között tartják számon. Híres muvészek ünnepményei és szobrai díszítik, így inkább múzeum, mint keresztény templom lett belole. Sok turista, aki meglátogatja, megcsodálja a szobrokat és a festményeket, de a szentmisét és az Oltáriszentséget egyáltalán nem veszi észre. Pedig a bécsi székesegyház elsosorban az Úr Jézus ünneplésére épült.

A második világháború alatt egy bomba megrongálta a templom egy részét. Az illetékesek megpróbálták a sérült részt az eredeti tervek szerint kijavítani. Most jöttem ide. Ezért hatalmas összegeket kellett fizetniük azoknak, akik megpróbálták lemásolni az eredeti részt és helyreállítani a templomot, hogy az eredeti megjelenését visszaadják. Lombardi atya, a bécsi dóm újraavatási szentmiséjének híres prédikátora azt mondta: "Az egész világot ma az emberi büszkeség és gyulölet teszi tönkre. A világ megjavításának egyetlen módja, ha visszatérünk Isten eredeti tervéhez, ha megtartjuk Isten akaratát'. És igaza volt: a világot nem a muvészi templomok, nem a legszebb liturgikus cselekmények fogják megmenteni. A világ nem a modern találmányok miatt lesz szebb és jobb. Csak Isten akaratának teljesítése fogja megmenteni a világot."

Az ember, akinek a sírja körül ma itt összegyulünk, meg volt gyozodve arról, hogy fontos teljesíteni Jézus parancsát, miszerint szeressük felebarátunkat, függetlenül annak hitétol vagy nemzetiségétol. Esterházy gróf egy olyan faluból származik, ahol kisfiúként megtanult szlovákul. És mivel vallásos szülok nevelték, kötodött a más vallásúakhoz, akár vallás nélkül is. Ezt bizonyítja, hogy o volt az egyetlen, aki 1942. május 15-én a szlovák parlamentben a zsidó lakosság kitelepítésérol szóló úgynevezett zsidótörvény ellen szavazott. Sot, még ennél is több. 1944-ben több száz zsidónak segített megmenekülni a deportálás elol. Velky Zaluz-i házában üldözött zsidókat bújtatott. Hamisított okmányok segítségével nagyszámú zsidónak, cseheknek, szlovákoknak és lengyeleknek segített átjutni a szlovén-madari határon, és így megmentette az életüket. Szó szerint és szó szerint teljesítette Jézus parancsát a felebaráti szeretetrol: amit tettetek felebarátotoknak, azt nekem is megtettétek. Magától értetődik, hogy a Gestapo ezért megfigyelés alatt tartotta.

A háború befejezése után a hatalomra került kommunista csehszlovák hatóságok koholt vádak alapján letartóztatták. Halálra ítélték, mert állítólag együttmuködött a nácikkal. Eloször egy orosz munkatáborban, a Gulágon szenvedett. Ezután halálos ítéletét életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. Megjárta az akkori Csehszlovákia összes börtönét. De egyetlen börtön és állandó megaláztatás sem törte meg az Istenbe vetett hitét. Sok fogolytársa azt nyilatkozta, hogy nem telt el nap, amikor ne imádkozott volna. Sot, más fogolytársait is arra bátorította, hogy imádkozzanak és kitartsanak az Istenhez való huségben, még a bebörtönzött bunözoket is, akik idonként már elvesztették a reményt. Ez is bizonysága az Istenbe vetett bizalmának, aki, bár megengedi, nem hagyja el. 12 év börtönbüntetés után, 56 éves korában, 1957. március 8-án halt meg a mírovi börtönben.

Politikusként határozottan kiállt az élethez való jog mellett. Abban az idoben a zsidókat és a politikailag nemkívánatos embereket koncentrációs táborokba vitték. Esterházy gróf olyan választmányra szavaz, amely az Országgyűlést illetően nem rendelkezik a szükséges hatáskörrel. Ellenkezoleg, o segített nagyszámú zsidónak, cseheknek, szlovákoknak és lengyeleknek, hogy hamisított okmányokkal átléphessék a szlovák-madari határt, és így megmentsék az életüket. Esterházy János tehát emberi, nagyon is emberi politikus volt, aki nagyon következetesen és nagyon komolyan vette az élet tiszteletét."

Kedves testvéreim, a mai világban azt tapasztaljuk, hogy az emberi élet sokszor értéktelen. Naponta látunk robbantásokat, gyilkosságokat, maffiamódszereket, ahol emberek nyomtalanul eltunnek, általánosöztetést, becsmérlést és gyakran embertelen bánásmódot más emberekkel szemben. Néhány nappal ezelott a Szentatya, Ferenc pápa szlovákiai látogatása során hangsúlyozta, hogy az élet szent, mert maga Isten adja nekünk. Hány meg nem született gyermekünk van? Tudják, hogy néhány európai országban törvényt hoztak az úgynevezett halálba segítésrol. Szerintem fontos, hogy kiegyensúlyozott, kiegyensúlyozott képet kapjunk, és a Társadalom rovására megy, hogy legyen egy egyenletes, ha csak néhány évre is, halal injekció, nincs rá szükség. Ezzel szemben gróf Esterházy úgy mentette meg idegenek életét, hogy tudta, ez a szabadságába kerül.

Egy hívo embernek, amilyen a gróf volt, ki kell állnia az élethez való jogért, a méltósággal való élethez való jogért. Ezért innen szeretném felhívni a fiatalokat, a fiatal szüloket: ne féljenek gyermekeket fogadni Isten kezébol! A szociológusok azt mondják, hogy mire a mai fiatalok megöregszenek, már nem lesz, aki a nyugdíjukért dolgozzon. Ezt mondom én is. Gondoskodjatok szeretettel családotok idos tagjairól, mert nagyban hozzájárulnak személyes boldogságotokhoz, még akkor is, ha gyakran kell meghallgatni fiatalkori és múltbéli emlékeiket.

Teológiai tanulmányaim idején egyik nagyon szeretett professzorunk, Dr. Joseph Boud József 70 éves lett. Amikor mi, diákok gratuláltunk neki, ez a rendkívül muvelt és figyelmes knaz lehunyta a szemét, és a rá jellemzo alázattal azt mondta: "Mindig becsüld többre a másik embert, mint magadat". Nemcsak a professzor úr mondta ezt, hanem mi, a diákjai is láttuk benne az alázatos ember személyes példáját."

Kedves zarándokok, ha nemcsak csodáljuk, hanem követjük is ebben Esterházy Jánost, akkor egyre több lesz a jó, a jó ember, és egyre jobb és szebb lesz a világ körülöttünk.

Kívánom, hogy mindannyian megérjétek azt a pillanatot, amikor az egyház kimondja, hogy a gróf nemcsak nagy politikus, hanem nagy, buzgó és példamutató hívo is volt, és ezért boldoggá, egy napon pedig szentté nyilvánítja. Amen.

Kedves Testvérek!

Jozef Haydn, a klasszikusok nagy zeneszerzoje, nem csak a zenének volt nagy mestere, hanem vallása területén is kiemelkedo személyiség volt. Sohasem szégyellte hitét.

Volt egy tanítványa, aki szintén kiváló egyházi zenemuveket írt. Ez komponált egy misét. Mielott eloadására került volna sor, bemutatta mesterének. Ennek a misének a Credo-ját, a Hiszekegyet, végig pianóban, halk szólamra írta meg. Ezért a zenevilágban ,,Piano-Credonak" hívják. A mesternek ez azonban nem tetszett, ezért így szólt a szerzonek: ,,Maga nem meri hangosan megvallani hitét?"

Testvéreim! Eszterházy János, akinek sírja felett találkozunk, mint politikus, majd késobb mint politikus fogoly, rab, fegyenc, hitét mindig bátran, hangosan vallotta meg.

Hívo családból származott. Esterházy János 1901-ben született Nyitraújlakon. Jellemének és késobbi sorsának kialakulásában fontos szerepet játszottak az Esterházy család történelmi hagyományai. Otthon, szüleitol sajátította el a nemzeti tolerancia képességét. A háború után bekapcsolódott a kisebbségi magyar politikába, tevékeny tagja, majd 1932-ben elnöke lett az Országos Keresztényszocialista Pártnak. Fáradhatatlanul küzdött a jogtalanságok és a nacionalista elnyomás ellen.

A bábállam idején Esterházy rendíthetetlenül küzdött a nemzetiségi és emberi jogokért. O volt a pozsonyi parlament egyetlen olyan képviseloje, aki nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló 1942-es törvényt. 1945-ben Nyugatra grófja szabadon távozhatott, de nem ment. Tisztának és buntelennek érezte magát, sot az oroszok Pozsonyba való bevonulása elott már attól kellett tartania, hogy elhurcolja ot a Gestapo. 1945. április 20-án a hatalomra törekvo kommunisták letartóztatták, és átadták a szovjet katonai rendorségnek. Több társával együtt Moszkvába hurcolták. Egy kirakatper során szovjetellenes fasiszta tevékenység címén kényszermunkára ítélték, amelyet 1949-ig, Csehszlovákiába való visszatéréséig végzett.

A Szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án - távollétében - Esterházyt kötél általi halálra ítélte. A grófot végül nem végezték ki, hanem a halálos ítéletet elnöki kegyelemmel életfogytiglani börtön-büntetésre változtatták.

Esterházy János az önzetlen önfeláldozás nemes példáját nyújtotta az egész magyarság és minden jóakaratú keresztény ember számára. Az Egyetértés "bune", hogy a Tuskó Néppártot, a Tuskó Kommunista Pártot, a náci Hitlerpártot és a Szovjetunióban a náci pártot is a hírekben találjuk. 'Keresztény és nemzeti alapon állunk, de a nyilaskeresztes beállítottság épp oly távoli és idegen számunkra, mint a bolsevisták sarlós kalapácsa'. Tudta, hitte, és vallotta: a nacik erkölcstelen, hitetlen, világromboló gazemberek. Tudta, hitte és bátran vallotta: a kommunisták úgyszintén erkölcstelen, hitetlen, világromboló gazemberek. Magyar politikus volt, a szlovák parlament egyetlen magyar képviseloje, aki 1942. május 15-én az ellen az alkotmányi törvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítésérol szólt. A politikus 1944-ben zsidók, csehek, szlovákok és lengyelek százainak segített a szökésben. Nyitraújlaki házában általánosözött zsidókat bújtatott. Hamis útlevéllel az üldözött zsidók tömegét juttatta át a magyar-szlovák határon.

A horogkeresztesek rövid idore internálták, s a Gestapo is körözte.

A kommunista diktatúra idején Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott. 56 éves korában, 12 évnyi rabságban eltöltött súlyos szenvedés után halt meg 1957. március 8-án a morvaországi mírovi politikai foglyok börtönében. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.

Földi maradványait 2017. szeptember 16-án itt, az alsóbodoki Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában helyezték örök nyugalomra. A mírovi politikai foglyok börtönébol jövo utolsó üzenetének tartalma ez volt: átadta magát Isten akaratának, szenvedéseit, életét felajánlotta a magyarság fölszabadulásáért. Börtöntársai azt mondták róla, hogy fogva tartása idején is rendszeresen, naponta imádkozott, és ezt sose rejtette el.

A Vatikán 2018 novemberében engedélyezte boldoggá avatási eljárásának megindítását, amelyet a krakkói foegyházmegye folytat le. 2019. március 25-én megkezdodött boldoggá avatási pere.

Gróf Esterházynak van egy közismert mondata: ,,Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szeme elott lebeg azoknak a példát adó munkássága."

Kedves tesztvérek! A nagy emberekre mindig fel tudunk, és fel kell nézni. Esterházy gróf igazi nagysága abban rejlett, hogy sose tagadta meg elveit, meggyozodését, mindig kiállt hite mellett, életét és halálát a Jóistenre bízta. Ebben legyen számunkra mindig fényes példakép. S ha majd egyszer szentként tisztelhetjük, kövessük életszentségének útját az örök haza felé. Ámen.