A Szent Miklós Bazilika felszentelésének 600. évfordulóját ünnepli

A Szent Miklós-székesegyház (jelenleg Kisbazilika) meghatározó épülete, nem lehet figyelmen kívül hagyni a városban, ahogyan spirituális jelentosége és gazdag történelme sem hagyható figyelmen kívül.

A trnavai novéna hetedik napjára esett a székesegyházi felszentelésének szertartása. Idén kerek, kivételes jubileum van - 600 éve történt a felszentelés. A szentmise focelebránsa és prédikátora Ján Sokol trnavai emeritus érsek volt, akit a káptalan, a papok és a hívek nevében a kezdet kezdetén Ján Orosch trnavai rezidens érsek köszöntött. Ján Sokol emeritus érsek 2008-ban a székesegyházat a foegyházmegye fo zarándokhelyévé nyilvánította, és neki köszönheto az is, hogy a székesegyházat 2009-ben a Szentatya, XVI. Benedek pápa a Basilica Minor rangjára emelte.

A székesegyház építése 1380-ban kezdodött és 1438-ban fejezodött be. A templomot 1421-ben vették használatba, és még abban az évben fel is szentelték. Védoszentje Szent Miklós - a kereskedok védoszentje, mivel Trnava szabad királyi városként kiváltsága volt vásárokat tartani. A templom a trnavai Szuz Mária mellékkápolnájának köszönhetoen vált különlegessé, amelyben a kegykép található. A kép a római Szent Alexis Madonna eredetije után készült, és fára festéssel készült. A festmény szerzoje ismeretlen. A képet 1585-ben Knaz Frantisek Forgác (a késobbi esztergomi érsek és bíboros) helyezte el a trnavai templom északi falán.

A kápolnát Magyarország prímása, Esterházi Imrich esztergomi érsek építtette 1739-1741-ben. Miután Szuz Mária 1663-ban, valamint 1708. július 5-én, 10-én és 11-én is könnyezett rajta, a kegykép alkalmasabb helyet kapott, és 1739. június 3-án ebbe a kápolnába került. A keret, amelyben a kép található, 1737-ben készült, és a következo latin feliratot viseli: "A magyarországi Trnava székesegyházban lévo Boldogságos Szuz Mária igazi képe, aki sírt és verejtékezett július 5-én, valamint 1708. augusztus 10-én és 11-én. Készült 1737-ben."