A pápa az Angeluson: Az Ukrajna elleni agresszió szentségtörő kegyetlenség.

Március 25-én, pénteken minden hívott meghívott, hogy csatlakozzanak "az emberiség, különösen Oroszország és Ukrajna ünnepélyes aktusához, hogy Mária Szeplotelen Szívének szenteljék az emberiséget, különösen Oroszországot és Ukrajnát, hogy o, a Béke Királynoje, békéért esedezzen a világ számára".

A pápa kitartásra buzdított a menekültek iránti közelség kimutatásában, és köszönetét fejezte ki az ukrajnai papoknak és szerzetesnovéreknek, akik önzetlenül szentelik magukat a szenvedo lakosságnak, és különös támogatásáról biztosította az országban tartózkodó apostoli nuncius, Msgr. Kulbokasnak, aki továbbra is Kijevben tartózkodik, így képviselve a pápai közelségét az egész nemzethez. Az Úr angyalának déli imája és a pápai ház ablakából való áldás után a Szentatya a következo felhívást tette: "Kedves testvéreim, sajnos, az Ukrajna elleni eroszakos agresszió töretlenül folytatódik, egy értelmetlen mészárlás, amelyben nap mint nap ismétlodnek az atrocitások és a szörnyuségek. Erre nincs mentség! Arra kérem a nemzetközi közösség minden szereplojét, hogy valóban kötelezzék el magukat e förtelmes háború befejezése mellett. Ezen a héten is rakéták és bombák záporoztak civilekre, idosekre, gyerekekre és terhes anyákra. Meglátogattam a sebesült gyermekeket itt Rómában. Az egyiknek hiányzik a karja, a másiknak a feje van megsebesülve... Ártatlan gyerek.

Az ukrán menekültek millióira gondolok, akiknek menekülniük kell, mindent hátrahagyva, és nagy fájdalmat érzek azokért, akiknek esélyük sincs a menekülésre. Megannyi idos, beteg és szegény szülo, akiket elszakítottak a hozzátartozóiktól, megannyi gyermek és törékeny ember, akiket hagytak meghalni a bombák alatt, és akiknek nincs módjuk segítséget kapni, és nincs módjuk biztonságot találni, legalább a légvédelmi óvóhelyeken. Mindez embertelen! Sot, szentségtörés, mert az emberi élet szentsége ellen irányul, mindenekelott a védtelen emberi élet ellen, amelyet tisztelni és védeni kell, nem pedig elpusztítani, és amely minden stratégiával szemben elsobbséget élvez! Ne felejtsük el: ez kegyetlenség, embertelen és szentségtörés! Imádkozzunk csendben a szenvedokért."

Ezek után a pápa az egész térrel együtt néma imában maradt koncentrálva. Egy percnyi csend után így folytatta: "Megnyugtat a tudat, hogy a bombák alatt maradt emberek nem nélkülözik a lelki pásztorok közelségét, akik a szeretet és a testvériség evangéliumát élik ezekben a tragikus napokban. Az elmúlt napokban hallottam néhányukat telefonon, hogy milyen közel vannak Isten népéhez. Köszönöm, kedves testvérek, kedves novérek, ezt a tanúságot és azt a konkrét támogatást, amelyet bátran nyújtanak oly sok kétségbeesett embernek!

Az apostoli nunciusra is gondolok, akit csak nemrég neveztek ki, Msgr. Visvaldas Kulbokasra, aki a háború kezdete óta Kijevben maradt munkatársaival, és jelenlétével nap mint nap közel hozza hozzám a mártírhalált halt ukrán népet. Legyünk közel ehhez a néphez, öleljük át szeretettel és konkrét elkötelezettséggel, és öleljük át imával. És kérem, ne szokjunk hozzá a háborúhoz és az eroszakhoz! Legyünk fáradhatatlanok abban, hogy nagylelkuen fogadjuk oket, ahogyan ez történik: nemcsak most, a válsághelyzetben, hanem az elkövetkezo hetekben és hónapokban is. Mert tudjátok, hogy az elso pillanatban mindannyian teljesen belevetjük magunkat a befogadásba, de aztán a megszokás miatt kicsit kihul a szívünk, és elfelejtjük. Ezekre a nokre, ezekre a gyerekekre gondolunk, akiket idovel, munka nélkül, férjeiktol elválasztva, a társadalom keselyui kiéheztetnek. Védjük meg oket, kérem. Örömmel mondhatom, hogy március 25-én, az év utolsó napján, az év utolsó napján, a szeptemberi választásokon még nem tudtam részt venni, különösen Oroszországot és Ukrajnát, a Boldogságos Szuz Mária Szeplotelen Szívének, hogy o, a Béke Királynoje, békéért esedezzen a világ számára."

Az Angelus elotti szentírási elmélkedésbol

A Szentatya a nagyböjtben 3. vasárnapjának evangéliumából vett felkérésekrol szóló nyitó szentírási elmélkedésében többek között ezt mondta: "Tetszik a gondolat, hogy Isten furcsa neve az lenne ,,a másik esély Istene" - o mindig ad nekünk egy másik esélyt, mindig. Ez az o irgalma. Ezt teszi velünk az Úr: nem zár ki bennünket szeretetébol, nem tántorít el, fáradhatatlanul, gyengédséggel ad újra bizalmat. Testvérek, Isten hisz bennünk! Isten bízik bennünk, és türelemmel, Isten türelmével kísér minket. Nem csügged, hanem mindig reményt ad nekünk. Isten Atya, és atyai módon simogat: mint a legjobb apa, nem az elmaradt eredményeidet látja, hanem a gyümölcsöt, amit még teremhetsz; nem a hiányosságaidat tartja számon, hanem a lehetoségeidet bátorítja; nem a múltadon rágódik, hanem bizakodva fogad a jövodre. Mert Isten közel van hozzánk, közel van hozzánk." "Könyörögjünk tehát a Szuzanyához, hogy töltsön el bennünket reménnyel és bátorsággal, és gyújtsa meg bennünket a megtérés vágyát."