A Lengyel Püspöki Konferencia elnöke Mons. Stanislaw Gadecki Nyitrán prédikált.

Az "Apostolokkal egyenlo, szlávok tanítói" címu homília átiratát teljes terjedelmében közöljük.

Ó, szép fényes atyák,
a szláv törzs által szeretett,
köszöntünk titeket, testvérek,
és dicsoíto énekekkel megyünk.
(a Keresztelo Szent János ünnepének Órák liturgiájából.
). Cirill és Metód)

Oexcellenciás uram, Vilmos püspök atya, Oexcellenciái, érsek atyák és püspökök, kegyelmes miniszterelnök úr, valamint Nyitra megye és Nyitra város képviseloi, kedves papok, megszentelt személyek, kedves hívek, testvérek,

már ma ünnepeljük Szent Cirill és Metód, Európa társvédoszentjeinek ünnepét. Életüket elég jól ismerjük életrajzaikból, amelyek nagyon értékesek, mivel nem sokkal haláluk után íródtak (Konstantin-Cirill élete/ 875 körül/ és Metód élete/ 890 körül/). Apostoli szolgálatuk szokatlanul kiterjedt volt, és kiterjedt a mai Görögország, Törökország, Krím, Bulgária, Magyarország, valamint - ami a mi szempontunkból még fontosabb - a Nagy-Morva Állam területére is.

1. SOLUNSKI BRATIA

Ezt az államot a 9. század elején alapították a mai Morvaország területén. A Mojmir-dinasztia uralkodott, amelynek elso ismert képviseloje I. Mojmir volt (kb. 820-830 és 846). A nagymorva állam elso említése a Nyitrai Hercegség hozzácsatolására utal (833 körül, Regensburg védoszentje, Szent Emerám). A nagymorva uralkodó úgy döntött, hogy államában a nyugati rítusú kereszténységet vezeti be. Az elso keresztény missziókat így regensburgi, passaui, salzburgi és aquileiai klerikusok vezették. Így Nagy-Moráviában a kereszténységet 831-ben vették fel, valószínuleg a passaui püspökségen keresztül. I. Mojmir 846-ban bekövetkezett halála után unokaöccse, Rastislav (846-870) követte a morva trónon. Ez a fejedelem az Apostoli Széktol közvetlenül függo egyházi struktúrák létrehozására törekedett, de I. Miklós pápa késleltette törekvéseit, mivel nem akarta csorbítani a salzburgi érsekek jogait a nagymorvaországi missziós tevékenységben.

Rastislav így a Bizánci Birodalomhoz fordult. Így 863-ban kéréssel fordult III. Mihály császárhoz, amelyben arra kérte, hogy küldjön szláv nyelven jártas misszionáriusokat. 'A mi népünk - írta - elhagyta a pogányságot és a keresztény törvényekhez ragaszkodik, de nincs olyan tanítónk, aki a saját nyelvünkön elmagyarázná az igaz keresztény hitet, hogy más országok, ezt látva, példát vegyenek tolünk."

Miklós császár igennel válaszolt Rasztiszlav herceg e kérésére, és Konstantin (késobb Cirill) nagymorvaországba küldte: "Te, filozófus, érzed e szavakat? - A császár magát Konstantint szólította meg. Fogd hát ezt a sok ajándékot, és indulj el, magaddal víve testvéredet, az igumen Metódot. Mert mindketten thesszalonikaiak vagytok [azaz Thesszalonika lakói], és minden thesszalonikai tiszta szlávul beszél. [...]

És ekkor Isten kinyilatkoztatta a filozófusnak a szláv írást. És azonnal megtanította a betuket, és leírta az evangélium szavait, és elindult Morvaországba, és magával vitte Metódot. [...] És amikor Konstantin Morvaországba érkezett, Rasztiszláv nagy tisztelettel fogadta ot, és összegyujtötte a tanítványokat, és rábízta oket, hogy tanítsa oket. Az egész szertartást hamarosan lefordította szláv nyelvre [...]. És a prófécia szerint megnyílt a nem beszélok füle, és meghallották a Szentírás szavait, a fecsegok nyelve pedig tisztán beszélt" (Konsztantinosz élete, V,1-11; Módhiosz élete XV,1-3)."

2. EVANGÉLIUM ÉS NYELVEK

És mit tanít nekünk ma Szent Cirill és Metód? Eloször is, hogy a Krisztus által hozott üdvösség egyetemes. Nem korlátozódik egy nemzet, egy nyelv és egy szokás határaira, hanem közös örökség, amelybol mindenki szabadon meríthet. Azt tanítják nekünk, hogy ha a hit kincse természeténél fogva az egész emberiségnek van szánva, akkor ez azt jelenti, hogy le kell fordítani minden kultúra nyelvére, miközben meg kell orizni változatlan értelmét. Ezek a szentek megértették, hogy nem eroltethetik rá az általuk evangelizált népekre a görög nyelv és a bizánci kultúra felsobbrenduségét, sem annak a fejlettebb társadalomnak a szokásait és életmódját, amelyben ok felnottek. Így megóvták az akkori egyházat a partikularizmustól, az etnikai kizárólagosságtól, a faji eloítéletektol és a nemzeti büszkeségtol (vö. Ut unum sint, 19).

Az Apostolok Cselekedeteiben ezt olvashatjuk: "Amikor eljött a pünkösd napja, mindenki mindig egy helyen volt. Ekkor hirtelen olyan zaj támadt az égbol, mintha viharos szél zúgott volna, és betöltötte az egész házat, ahol voltak. És megjelentek nekik, mintha tuznyelvek lettek volna, és szétváltak, és az egyik égett. És mindnyájan beteltek Szentlélekkel, és elkezdtek más nyelveken beszélni, ahogy a Lélek adta nekik a beszédet. És voltak Jeruzsálemben zsidók, egy vallásos nép az összes nemzetek közül, amelyek az ég alatt vannak. Mikor azért megrázkódott a zendülés, sokan összegyultek, és megzavarodtak, mert mindenki a maga nyelvén hallotta oket beszélni. [...] Mind zsidók, mind prozeliták, mind krétaiak és arabok: halljuk oket a saját nyelvünkön beszélni Isten nagy tetteit." (ApCsel 2,1-6.11)

Ezek illusztrálják legjobban a keleti kereszténységnek a nyelvnek az evangélium hirdetése során betöltött szerepét. Azt mutatják, hogy a keleti kereszténység területén nem volt ritka a különbözo nyelvek használata az evangelizációs munkában. Arról volt szó, hogy minden nép a saját nyelvén hallotta az evangéliumot. Nem így volt ez a nyugati kereszténységben, ahol sokáig csak a latin volt megengedett; csak egy nyelv. A Szentírás saját nyelvre való fordítása gyakorlatilag csak a reformáció eredményeként jelent meg Nyugaton. A. vatican II zsinat hangsúlyozta a latin nyelv elsobbségét a katolikus liturgiában, megengedve minden istentiszteletet a népnyelveken. Szent János Pál 1980. december 31-én kelt Egregiae virtutis apostoli levelében II. János Pál a thesszaloniki testvéreket Európa társpatrónusainak nyilvánította: "Cirill és Metód - írja a Szentatya - missziós küldetésüket egységben teljesítették mind a konstantinápolyi egyházzal, amely elküldte oket, mind Szent Péter római székével, amely megerosítette oket. Ez az Egyház egységének kifejezodése volt, amelyet életük és szolgálatuk alatt nem érintett a Kelet és Nyugat közötti megosztottság okozta szorongás, bár a Róma és Konstantinápoly közötti kapcsolatokat bizonyos feszültségek jellemezték."

Azzal, hogy az evangéliumot a szláv népek saját kultúrájában tesztesítették meg, különleges érdemük van e kultúra, vagy inkább több kultúra kialakulásában és fejlodésében. Hiszen a szláv népek valamennyi kultúrája a szent testvérek munkájának köszönheti 'eredetét' és fejlodését. A szláv nyelv ábécéjének eredeti módon történo megalkotásával alapvetoen hozzájárultak valamennyi szláv nép kultúrájához és irodalmához. "Ezért joggal tekintjük oket nemcsak a szlávok apostolainak, hanem minden nép és nemzet kultúrájának atyáinak, akik számára a szláv nyelv elso írása nem szunik meg irodalmuk történetében alapveto képletnek lenni." (Egregiae virtutis, 1)

A Slavorum Apostoli enciklikában úgy mutatták be oket, mint összeköto kapcsot, mint hidat az egyetemes egyház keleti és nyugati hagyományainak áramlása között. "Példaképek számunkra és pártfogói a keleti és nyugati testvéregyházak ökumenikus törekvéseinek, hogy a párbeszéd és az imádság révén megtalálják a látható egységet a tökéletes és teljes közösségben - egy olyan egységet, amely [...] nem felszívódás és nem összeolvadás. Az egység találkozás az igazságban és a szeretetben, amelyek a Szentlélek ajándékai'. Vajon a szlávok apostolai, Cirill és Metód, a mai szlávok körében találtak volna hallgatóságra a mai evangelizációban? Amikor 863-ban Rasztiszlav fejedelem misszionáriusokért folyamodott a császárhoz, a Nyitrai Fejedelemség lakóinak lelki állapota úgy tunt, hogy optimizmussal tölti el az embert: "Népünk elutasította a pogányságot és a keresztény törvényhez ragaszkodik."

Sajnos ugyanez nem mondható el a mai Európa lakóiról. Az idok, amelyekben ma élünk, a szó szuk értelmében vett új forradalom színhelyei. A 20. század második felétol, de különösen az 1960-as évektol kezdve erkölcsi hierarchiáink jelentosen megfordultak. Néhány év alatt - mind az egyének viselkedését, mind a társadalmi cselekvést illetoen - a rosszat gyakran nevezték jónak és fordítva. Az egykor elutasított példaképeket leginkább dicsérik, a korábbi eszményeket pedig megkérdojelezik. Apáink világában a homoszexualitás tiltott és megvetett dolog volt, ma pedig nemcsak elnézik, hanem dicséretre méltónak is tartják. Az abortusz esetében nincs olyan, hogy abortusz, de nincs olyan, hogy védi és rosszallóan. A válás, amely eleinte lehetetlen, majd nehezen megvalósítható volt, ma már nem ütközik akadályokba. Az öngyilkosságot, amelyet egykor elítéltek (az öngyilkosokat az egyház nem temethette el), ma már potenciálisan helyénvalónak tartják, és egyes országokban a jogszabályok megkönnyítik az elkövetését. (Prof. Chantal Delsol, A kereszténység vége).

Az uralkodó liberalizmus olyan gondolkodásmódot képvisel, amely teljesen ellentétes azzal, ami az Egyház tanításából következik. A fiatalok egy jelentos részének normának a megfordítása valami egészen természetes dolognak tunik, hiszen a gyerekeket mindig jobban neveli az a kor, amelyben élnek, mint a szüleik, ami az idosek aggodalmának az oka. A világ szédíto ütemben változik a szemünk elott. Az Európai Parlamentben, amelyet még nem választottak meg, és amelynek az Európai Parlament még nem szavazott bizalmat, az evangélikus és többéves Szent Cirill és Metód választások, a Szent Cirill és Metód választások, az új Európai Parlament még nem tudott, de az Európai Parlament már állást tudott foglalni. A jelentés a Matic. Szeretném megköszönni az előadónak a parlamenti választásokhoz való hozzájárulását. A szerzoi az emberi jogok perverz fogalmát használják, és azt állítják, hogy létezik olyan, hogy "abortuszhoz való jog", sot, hogy ez az egyik elismert emberi jog. Elfelejtik, hogy egyetlen nemzetközi dokumentum sem mond semmit egy ilyen jog létezésérol. Ezek a dokumentumok egyértelmuen garantálják az élethez való jogot, és semmit sem mondanak az öléshez való jogról.

Az abortusz mindig az élethez való alapveto emberi jog eroszakos megtagadása, olyan eroszakos megtagadása, amely annál inkább visszataszító, mert egy olyan emberi lény életét érinti, aki a leggyengébb és legvédtelenebb. Ezért a legigazságtalanabb megkülönböztetés megnyilvánulása. Maga az abortusz legális legalizálása mélyen elcsúfítja a szláv országok társadalmi életét, mivel azt "alapveto egészségügyi szolgáltatásként" tüntetik fel.

Mit lehet tenni egy ilyen helyzetben? Elkeseredhetünk és kiábrándulásba eshetünk, vagy megújíthatjuk, sot meg kell újítanunk a hitünket. Mert a szentek, és köztük szentjeink, Cirill és Metód, Isten hívása a világhoz, hogy térjen meg és higgyen. Ok egyben felhívás is, hogy kérjék a szláv népek lelkiismeretét, és bocsássanak meg Istennek az élet tiszteletének hiánya miatt, még a leggyengébb, az anyai szív alatt rejtozo élet iránt is. A hitre való nevelés nagyon szükséges. Arra a hitre, amely nevében egy, tartalmában kettos - ahogyan Jeruzsálemi Szent Cirill tanította. Az elso fajta hit a dogmákra vonatkozik, és abban áll, hogy a megállapított igazságot megismerjük és és ésszel elfogadjuk. Az ilyen hit szükséges az üdvösséghez az Úr szavai szerint: "Aki hallja az én igémet és annak, aki engem küldött, annak örök élete van, és nem megy az ítéletre, hanem átment a halálból az életre." [...].

A hitnek van egy másik fajtája is, amely Krisztus által adott teljes ajándék. "Valaki a Lélek által kapja a bölcsesség szavát, egy másik ugyanattól a Lélektol a tudás szavát, egy másik ugyanattól a Lélektol a hitet, és egy másik ugyanattól a Lélektol a gyógyítás ajándékát. A hit, amelyet a Szentlélek adományként adományoz, és amely nemcsak dogmákra vonatkozik, hanem e hit által az ilyen ember erejét meghaladó cselekedeteket visz véghez. Aki ilyen hittel rendelkezik, az azt mondhatja a hegynek: "Mozdulj innen oda, és az meg fog mozdulni. Aki tehát ilyen hit hatása alatt ezeket a szavakat mondja ,,Hiszem, hogy meg köd történni, és nem kételkedik a szívében", az megtapasztalja a kegyelmet.

Az ilyen hitrol mondták: ,,Bárcsak olyan hitetek lenne, mint egy mustármag!". Egy mustármag, bár nagyon kicsi, tele van rendkívüli erovel. Ha elvetik bárhová, még a legkisebb helyre is, nagy ágakat hajt, és így, amikor felno, árnyékot ad az ég madarainak. Hasonlóképpen a hit nagyon rövid ido alatt szokatlan tetteket visz véghez a lélekben. A hit fényével áthatott lélek szemléli Istent, és ha lehet, meg is simogatja Istent. Végigjárja a földet egyik végétol a másikig, és még az idok vége elott szemléli az ítéletet és az ígéretek beteljesedését. Legyen tehát meg benned az a hit, amely toled függ és Istenhez vezet, hogy megkapd tole azt, ami minden emberi erot felülmúl" (Jeruzsálemi Szent Cirill, Katekézis 5, A hitrol és a hitvallásról, 10-11).

HIT

Végezetül imádkozzunk, Urunk Jézus Krisztus, az élo Isten Fia, növeld meg hitünket a te Igédben, amelyben az igazság el van rejtve, és amelyben te jelen vagy. Világ Megváltója, növeld hitünket a te üdvözíto cselekedeteidben a szent szentségekben és a kenyér jelében köztünk való jelenlétedben. Jézus, Mária Fia, sokszorozd meg bennünket a Te jelenlétedbe vetett hitet önmagunkban és a többi emberben, és adj erot, hogy szolgáljunk Téged azokban az emberekben, akikhez küldtél minket. Szent Cirill és Metód közbenjárására kérünk Téged, ó Megváltó: növeld bennünket a hitet. Ámen.