A katolikus egyházban és a Vatikánban megkezdődött a Sede vacante nevű időszak.

A bíborosok korlátozott hatásköre és az egyház muködése

A Sede vacante idején a bíborosi kollégium vállalja a felelosséget az egyházért. Az egyházjog szerint azonban a bíborosok nem hozhatnak alapveto döntéseket az egyetemes egyház irányításában, és nem változtathatják meg annak strukturúráit. Feladatuk a vatikáni adminisztráció minél normálisabb muködésének biztosítása. A Vatikáni Titkárság a változás, a rendezetlenség állapotában van, és a rendezetlenség állapotában van, hogy erős pozícióban van. Kivételt képez a Szent Római Egyház Camerlengója (jelenleg Kevin Farrell bíboros), a Nagy Penitenciárius (Angelo De Donatis bíboros), a római egyházmegye pápai helynöke (Baldassare Reina bíboros), a vatikáni Állam helynöke és a Szent Péter-bazilika fopapja (Mauro Gambetti bíboros). A különbözo egyházmegyék titkárai munkatársaikkal együtt szintén hivatalban maradnak a zavartalan muködés fenntartása érdekében.

A bíborosi kollégium a Sede vacante alatt naponta ülésezik általános kongregációkban, hogy a pápa temetésének elokészületeivel, a konklávéval kapcsolatos szervezési kérdésekkel és az egyház néhány alap gondjával foglalkozzon.

A kamarás, a ceremóniamester és a heraldikus szerepe

Az Apostoli Szék ,,vagyonának és jogainak" kezelése ebben az idoszakban a kamarás feladata, akit három, a különbözo fokozatokból kiválasztott bíboros segít. Miután a pápa halálát megerosítették, a kamarás feladata a bíborosok és a nyilvánosság tájékoztatása, a halotti bizonyítvány kiállítása, a pápa szobáinak lezárása, az Apostoli Palota, a Laterán és a Castel Gandolfo igazgatásának átvétele, valamint a Szentatya temetésérol való gondoskodás.

A liturgikus celebráns (jelenleg Mons. Diego Ravelli) megtartja funkcióját, és fontos szerepet játszik a pápa halálának igazolásában, a bíborosok kíséretében a konklávé során, valamint az új pápa megválasztása után a közjegyzoi jegyzokönyv elkészítésében.

A Sede vacante alatt a Szentszék átmenetileg megváltoztatja a címerét - a pápai címer helyett a kamarai címer kerül használatba, amelyen két keresztezett agyar és egy umbraculum (az átmeneti idoszakot jelképezo baldachin) látható.

Történeti és gyakorlati megjegyzések

A múltban a Sede vacante idoszakai nagyon hosszú ideig tarthattak - IV. Kelemen halála (1268) után közel három évig volt üres a Péterszék. Hasonló helyzetek ismétlodtek XII. Gergely, V. Kelemen vagy IV. Miklós halála után. A modern idokben a Sede vacante nem tart tovább néhány hétnél. A leghosszabb az újkorban 63 nap volt (VIII. Pius 1830-ban bekövetkezett halála után). A legrövidebb mindössze 13 napig tartott - például IX. Pius és XIII. Leó pontifikátusa között, vagy XVI. Benedek és Ferenc között.

A Sede vacante fogalmát nemcsak az Apostoli Székre alkalmazzák, hanem minden olyan egyházmegyére, amely átmenetileg püspök nélkül marad. A pápa ilyen esetekben szokott kinevezni egy apostoli adminisztrátort. Ha a püspök, bár meg van nevezve, nem tudja hivatalát gyakorolni, akkor Sede plena állapotról van szó.

A kamarás tisztségét VII. Gergely pápa (1073-1085) hozta létre a megszunt római archidiakónus tisztségének helyettesítésére. Az elso ismert kamarás a clunyi Péter (1099-1105 körül) volt. A 15. század óta ez a tisztség kizárólag bíborosoknak van fenntartva. A múltban a kamarillák a pápai államok kormányzóiként is szolgáltak. Kettot közülük késobb pápává is választottak: XIII. Leót (1878) és XII. Piuszt (1939). A szó etimológiája az olasz kamerlengo szóból származik, ami kamarást vagy szamellánst jelent.

Február 14, 2019-tol a tisztséget Kevin Farrell ír bíboros, a Krisztus Légiói Kongregációi tagja és a Laikusok, Család és Élet Dikasztériumának prefektusa tölti be. O volt az, aki 2025. április 21-én, húsvéthétfon reggel megerosítette Ferenc pápa halálhírét.