A Katolikus Egyház Katekézis és Nevelés Bizottságának véleménye a Szeretetet tanulni kell című kiadványról

A KBS katolikus iskolákért felelos albizottságának 2020. Augusztus 25-én Besztercebányán tartott munkatalálkozóján Szlovákia több egyházmegyéjébol érkezo szakértoi részérol ismételten fenntartások hangzottak el a szerzok, Ezio Aceti és Stefania Cagliani Szerelmet tanulni kell címu szexuális nevelési kézikönyvsorozatával szemben.

Mivel ezt a kiadványt a katolikus Fokoláre mozgalomhoz közel álló Új Város Kiadó adja ki, és a kiadványt a katolikus közegben népszerusítik, ezért bizottságunkban foglalkoztunk vele. Úgy tunik, sokak számára megvetést váltott ki, és még mindig sokakban megvetést válthat ki. A könyv elso része, amely a 4-7 éves gyerekeknek szól, rövid vita tárgyát képezte a Katolikus Iskolák Albizottságának ülésén (2020. január 22.) és különösen az Iskolai Vallástanítás Albizottságának két munkamegbeszélésén (2020. február 18. és 2020. június 9-10.). Szintén az e megbeszélések során megfogalmazott fenntartások alapján Msgr. Ján Orosch megtiltotta a szóban forgó tankönyv használatát a katolikus iskolákban és a vallásoktatásban a trnavai érsekség területén.

A helyzet sürgosségére való tekintettel fontos, hogy egységes álláspontot foglaljunk el ebben az ügyben. A KBS katolikus iskolákkal foglalkozó albizottságának szakértoi a legutóbbi ülésen azt javasolták nekünk, hogy ez egy negatív álláspont legyen. A szóban forgó könyv elso részével kapcsolatos legfontosabb kifogásokat, amelyek közül néhányat a KBS iskolai hitoktatással foglalkozó albizottságának fent említett munkamegbeszélésein is elhangzott, a trnavai érseki hivatal honlapján találjuk. Szeretném ismertetni a KBS katolikus iskolákért felelos albizottsága szakértoinek néhány fenntartását, amelyek a legutóbb említett munkamegbeszélésen hangzottak el, és amelyek a szóban forgó könyv második kötetére vonatkoznak. Ezek a fenntartások minden bizonnyal a részletesebb recenzióknak is részét fogják képezni. Úgy tunik, hogy a kiadvány második része sokkal elfogadhatatlanabb, mint az elso (amelynek kockázata sokak számára csak a második kapcsán válik teljesen láthatóvá):

A könyv teljesen alkalmatlan a célcsoport (8-11 éves gyerekek számára). Jelentos kockázatot rejt magában a gyermekek korai szexualizálása, és több szakérto is úgy látja, hogy egyértelmuen a gyermekek korai szexualizálására tesz kísérletet. A kiadványból egyáltalán nem derül ki egyértelmuen, hogy ez egy kísérlet az emberi szexualitás katolikus szemléletének bemutatására. Szeretném elmondani, hogy a Katolikus Környezetnek kiadványt elsosorban szánják, csak abból derül ki, hogy ki fordította és adta ki a könyvet, a katolikus környezetben történo promócióból, és különösen a borítón található jóváhagyásokból vagy minikritikákból.

A szakértok eros fenntartásoknak adtak hangot amiatt, hogy a teljes szövegben egyáltalán nem esik szó házasságról, férjekrol vagy házasságról, nem is beszélve az élethosszig tartó házassági fogadalom kötelezo jellegérol. A könyv csak a partnerek kifejezést használja (vö. pl. 40. o.:,'Valószínuleg ez történt anyukád és apukád között is: egymást választották, és úgy döntöttek, hogy összekötik az életüket, és családot alapítanak. Az egymásnak átadott szeretetükbol születtél meg."

lásd a 45. oldalt, ahol ez áll: , "Ahogy egy no vagy egy férfi, te is képes leszel gyermeket nemzeni, világra hozni, és szülové válni.") Emellett az egész könyvben szó sincs Istenrol vagy Isten szándékáról az emberrel kapcsolatban."

A kiadványt zavaróan kezelik, a szerzok helyenként egyenesen elismerik, hogy a korosztály számára nem megfelelo, mégis folytatják a becsmérlo szöveget. A 48. oldalon például ezt írják: "Ne hagyd, hogy ez most zavarjon. Lehet, hogy még túl fiatal vagy ahhoz, hogy jól megértsd, mit jelent a szexuális együttlét". A következo oldalakon azonban olyan gyermekek számára, akik az elozo szavak szerint köztudottan még tiszták, és nem képesek teljesen megérteni az emberi szexualitást a maga testi megnyilvánulásában, elmagyarázzák a szexuális gyakorlat részleteit."

A különbözo témák kezelésének módját több szakérto is nagyon kínosnak tartja, és több ponton közvetlenül olyan nézeteket mutat be, amelyek a katolikus erkölcsi tanítás szempontjából heterodoxak. Példaként említheto a

Mi az önkielégítés? az 53. oldalon. Ez a probléma, amellyel sok fiatal évek óta küzd, és amely például a házaséletüket is befolyásolja, úgy jelenik meg, mint valami jó dolog, amely a saját teszt felfedezésével kapcsolatos, és a szöveg azt a benyomást kelti, hogy közvetve arra bátorítja az általános iskola elso szakaszában lévo korosztályt, hogy kezdjenek "kísérletezni az érintéssel". Nem tesznek különbséget jó és rossz között; ami kellemes, azt jónak állítják be."

Az óvszerhasználatra vonatkozó, nagyon naturalista módon bemutatott kifejezett útmutatásokat (az 54. oldalon) az albizottság több szakértoje, akik családapák vagy családanyák, úgy jellemezte, mint a gyermek ártatlansága elleni közvetlen támadást abban a korban, amikor a gyermek az elso szentáldozásra készül, gyermekkorát éli, és egyáltalán nem gondolkodik a szexuális életrol. Feltuno (a többször hangsúlyozott teljes életkori alkalmatlanságon kívül), hogy a szerzok, bár mellékesen említik a családtervezés természetes módszereit, úgy említik, mint olyasmit, ami lényegében a fogamzásgátlással egyenrangú.

A kiadvány ugyanazon oldalán található egy cikk, amelyet az abortusznak szentelnek. Bár az abortuszt itt nagyon könnyen rossz dologként tálalják, a Szép lenne, ha a társadalom úgy döntene, hogy mindenki életét támogatja azáltal, hogy a leheto legnagyobb mértékben megszünteti az egyéni vagy párkapcsolati nehézségek okait azokat a mondatokat biztosan aláírnák az abortuszjogvédok, akik az abortuszt is deklaráltan egy bizonyos rossznak tekintik. Arról, hogy ez a védtelenek meggyilkolása és az egyik legsúlyosabb bun, amelyet az Egyház nagyon súlyos buntettnek tekint, nincs határozott szó."

Az 57. oldalon a szerzok az AIDS kérdésével foglalkoznak. A cikk nem tesz említést arról, hogy ez a betegség a legtöbb esetben a fertozöttek életének súlyos erkölcsi zavara, és csak a szexuális betegségekkel foglalkozik, anélkül, hogy elmagyarázná, hogy azok a legtöbb esetben a rendezetlen életmód és a hutlenség következményei. A könyv szövege így szól:, "Meg kell védeni magunkat a szexuális betegségek ellen, tehát kerülni kell a fertozöttekkel való kapcsolatokat, és nem szabad olyan tuket vagy fecskendoket használni, amelyeket már mások használtak". (az általános iskola második-negyedik osztályába járó gyerekeknek szánt szöveg!). A cikk befejezése a szakértok szerint teljes megcsúfolása annak, aminek az Egyház tanítása szerint a felelos szexualitásra való nevelésnek kellene lennie, és nem tesz említést a szexuális önmegtartóztatásról és a tisztaság nagy értékérol: "Aki ennek ellenére úgy dönt, hogy AIDS-es emberekkel létesít szexuális kapcsolatot, annak óvszer használatával kell védekeznie, amely megakadályozza a nemi szervek közötti érintkezést."

A Bizottság szakértoi emellett eros fenntartásaikat fejezték ki a szóban forgó könyvhöz mellékelt módszertani Kézikönyv pedagógusoknak és szüloknek egyes megfogalmazásaival kapcsolatban. Tartalmaz egy Szexuális nevelési szándékok szándékok chartáját, amelynek eredetét a kiadvány nem részletezi, és számos megfogalmazásában megdöbbenéssel állapítható meg a hasonlóság a "nemi érzékenyítés" aktivistáinak több kézikönyvével. Idézem például ezt a mondatot a kézikönyv 13. oldaláról: A szexuális nevelés nem lehet ok arra, hogy valakit elhanyagoljanak, mert minden ember megérdemli a legnagyobb tiszteletet és méltóságot, ezért a homoszexualitásról, transzszexualitásról stb.

A szakértok rámutattak a kézikönyv egy másik, jelentosen zavaros meghatározására is. Ez a lelkiismeretnek egy olyan megfogalmazása, amely ellentmond a keresztény antropológiának, és az embert önmagához mérheto emberként mutatja be, akinek nem annyira az a célja, hogy Isten akaratát teljesítse, mint inkább az, hogy "megkülönbözteto tapasztalata alapján önmaga legyen". A lelkiismeretrol a szerzok a 27. oldalon ezt írják: A lelkiismeret lényegében az a képesség, amely segít megfeleloen összeegyeztetni az ember különbözo tapasztalatait és képességeit, hogy mindenki önmaga lehessen mindenben, amit tesz."

Úgy gondolom, hogy még ez a néhány fenntartás is elegendo ok arra, hogy a leheto leghamarabb foglalkozzunk a szóban forgó kiadvánnyal, és mint a halhatatlan lelkek gondozásával megbízottak, közösen világos, az evangéliummal és a katolikus emberképgel összhangban lévo nyilatkozatot teszünk."

Kozsma, 2020. augusztus 28.
Mons. Bernard Bober, kassai metropolita érsek
A KBC katekézisért és nevelésért felelos bizottságának elnöke