A Corpus Christi ünnepének megünneplése idén más lesz, mint máskor.

Pozsonyban például a koronavírus-járvány miatt nem tartják meg a Prímási téren az ünnepi szentmisét és az azt követo körmenetet a fováros utcáin.

Nyitrán Mons. Viliam Judák celebrálja a szentmisét a téren, de körmenet nélkül. Besztercebányán Mons. Marián Chovanec a város legnagyobb templomában fog misézni, de szintén körmenet nélkül. Csak ott, ahol a várható látogatottság nem haladja meg az 500 fotót, a higiéniai intézkedések betartásával lehet megtartani a körmenettel egybekötött ünneplést.

Június 14-én, vasárnap a trnavai érsek, Mons. Jan Orosch 9:30-kor szentmisét celebrál a Keresztelo Szent János-székesegyházban. Ezt a szentmisét eucharisztikus körmenet kíséri majd. Mivel a COVID-19 és a folyamatban lévo vészhelyzet miatt a város nem tudott engedélyt adni a hagyományos körmenetre a városon keresztül, a körmenet és az egyes megállók (ministránsok) csak a székesegyházban és a székesegyház elotti téren lesznek, ahol Szent János Pál szobra áll. Az idoseknek szóló szentmise 7:30-kor lesz, és 11:30-kor nem lesz szentmise.

Csütörtökön van Krisztus Legszentebb Testének és Vérének, a katolikus egyházban Corpus Christi néven ismert ünnepnapja. Ezen a napon a hívek kötelesek részt venni a szentmisén. Jelen körülmények között még mindig érvényes a kötelezo részvétel alóli felmentés. A Legszentebb Test és Vér ünnepe az Eucharisztia ajándékának ünnepe és az Oltáriszentségben a kenyér és bor fajai alatt valóban jelen lévo Megváltó iránti tisztelet ünnepe.

A Krisztusnak az Oltáriszentségben való valóságos jelenlétébe vetett hit a 11. és 12. században az Eucharisztia alapja volt, és a 11. és 12. században az Eucharisztia alapja volt. 11. és 11. században különbözo eretnek ellenvetésekkel támadták, és e tévtanok megcáfolására hívták össze az egyetemes IV. lateráni zsinatot, amely 1215-ben megerosítette és ünnepélyesen kihirdette, hogy Krisztus valóban jelen van a kenyérben és a borban, amelyek az o Testévé és Vérévé változnak, amikor a pap kimondja fölöttük az átváltoztatás szavait. Ezen a zsinaton vezették be a transzszubsztanciáció kifejezését, a transzszubsztanciációt.

Ezt az ünneplést régóta a körmenetek hagyománya kíséri. Jézus Testének és Vérének misztériumát, amelyen a kenyér és a bor minden szentmisén átváltozik, a hívek szimbolikusan úgy hirdetik meg a világnak, hogy a hívek a pap kíséretében körmenetben a cellában, a falvak és városok utcáin keresztül viszik a monstranciát az átlényegült kenyér egy-egy darabjával. Egyenként megállnak a négy oltarnál, amelyek a világ négy sarkalatos pontját jelképezik. A körmenet így jelzi Isten készségét és segítokészségét még azok számára is, akik nem ismerik ot.

A "oltárokat" a családok zöldbol, virágokból és házilag készített áhítatokból (az áhítat elmélyítésére használt tárgyak: képek, feszületek, rózsafüzérek, medálok stb.) készítik a házuk elott. Ezeken a helyeken tartják az isteni liturgiát, a nyilvános imádságot és az Eucharisztia átadását. Isten iránti tiszteletük és szeretetük jeléül a gyerekek virágszirmokat szórnak az útra, a körmenetben összegyűlt hívek pedig áhítatos himnuszokat énekelnek.