260 évvel ezelőtt született Alexander Rudnay bíboros.

Az esztergomi érsek és Magyarország prímása, Rudnay Sándor bíboros egyike volt a szláv származású magas egyházi hierarchia azon kevés tagjainak, akik szlovák nemzetiségűek vallották magukat. A szlovák nemzeti megújulás elso szakaszában annak egyik fontos képviseloje volt. Támogatta a horvátok és csehek nemzeti-kulturális törekvéseit is. A Biblia fordítását, és a vallási tolerancia egyik szószólója volt. Születése óta 260 év telt el október 4-én, vasárnap.

Alexander Rudnay 1760. október 4-én született Svätý Kríz nad Váhomban, amely ma a Nové Mesto nad Váhom járásban található Povazany község három településrészének egyikét alkotja. Povazany egyben római katolikus plébánia is az újvárosi dékáni kerületben. Osi szláv családból származott. Mivel családja szlovák gyökereket vallott, ez a tény nagyban befolyásolta a késobbi kiemelkedo magyar egyházi méltóságot. A kis Sándor a nyitrai piarista gimnáziumban határozta el, hogy katolikus pap lesz, ahol 10 éves korában kezdte meg tanulmányait. Fokozatosan fejezte be tanulmányait a pozsonyi, a budai és a trnavai szemináriumban, ahol a pápai szenteléshez szükséges szellemi képzést is megkapta. 1783-ban szentelték pappá, egy évvel késobb pedig a teologija doktorává avatták.

Tanulmányai és felszentelése után kezdetben házitanítói állást vállalt a nováki Berényi gróf családjánál. Ezt követoen lelkészi tevékenységét is megkezdte. Eloször Kasztéjban muködött káplánként, majd Trnava, végül Hronský Benadik és Pozsony következett. 1789-ben Krusovcén lett plébános, ahol szintén nagy gondot fordított hívei szociális helyzetére, nemcsak lelkileg, hanem anyagilag is segítve oket. Krusovcén dolgozott egészen addig az évig, amíg a trnavai knáci szeminárium rektorává és teológiai professzorává nem nevezték ki. Ez az év 1806 volt. Két évvel késobb címzetes püspökké és esztergomi generális vikáriussá nevezték ki.

Rudnay Sándor 1816-ban lett szedmógrádi püspök. Erre az egyházi tisztségre 1816. július 4-én nevezték ki. 1818-ban, az éhínség nehéz idoszakában is megmutatta határozottan szociális árkát, így kiérdemelte a "szegények püspöke" nevet a nép körében. Eloször saját gabonáját, majd vásárolt gabonát osztott szét a népnek. Tette ezt vallási vagy nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül, és így rengeteg embert mentett meg az éhínségtol.

1819 decembere Rudnay püspök számára újabb elorelépést jelentett az egyházi hierarchiában. A pápa esztergomi érsekké és Magyarország prímásává nevezte ki, trnavai székhellyel. Trnava már 300 éve része a magyarországi kulturális és művelődési életnek, de az 1543-ban Esztergomból Trnavába helyezték át az akkori Európa elleni török invázió veszélye miatt (1543-ban Esztergomból Trnavába helyezték át az akkori Európa elleni török invázió veszélye miatt). Az érseki székhelyet 1820-ban a székesegyházi káptalannal együtt Trnavából visszakerült Esztergomba. Rudnay érsek az uralkodó kérésére tette meg ezt a lépést.

Az esztergomi székesegyház alapkövét 1822-ben tették le, és az építéshez saját pénzébol is jelentosen hozzájárult. Nem szabad elfelejteni, hogy Rudnay Sándor esztergomi érsek már bíborosként 1829-1830-ban új templomot építtetett szülofalujában édesanyja emlékére, aki a Rudnay család mintegy 21 rokonával együtt ott van eltemetve. A templom az esztergomi székesegyház laza mása. Jelentosek még a templomok építése és újjáépítése Nitrianske Rudno, Diviacka Nová Ves és Krusovce falvakban.

Felsobb egyházi állásából kezdeményezte a Biblia kiadását a nemzeti nyelveken. Az o támogatásával készült el a Biblia szlovák fordítása 1829 és 1832 között Juraj Palkovics által. Érsekként növelte a Szlovák Tudós Társaság támogatását, és neki köszönhetoen jelent meg Anton Bernolák szótára (szlovák-német-latin-német-madar szótár). Ugyanakkor támogatta az evangélikus írókat és a nacionalistákat is. Neki köszönhetoen Juraj Palkovic evangélikus nacionalista kiadhatta a Týdeník címu könyvet. Anyagilag támogatta Jan Kollár A leány dicsosége címu muvének kiadását.

1826-ban XII. Leó pápa Rudnay Sándort nevezte ki In Pector bíborosnak. Két évvel késobb, 1828. december 15-én hozták nyilvánosságra a kinevezést. A nyilatkozat:"Szlovák vagyok, és ha a Péterszékre is kerülnék, szlovák maradnék". Ebbol az idoszakból származik. Rudnay Sándor esztergomi érsek és Magyarország prímása kiemelkedo bíborosi pozícióból elnökölt V. Ferdinánd magyar király koronázási szertartásán. Erre 1830. szeptember 28-án került sor Pozsonyban, és ez volt a magyar király utolsó koronázása. Rudnay Sándor bíboros, esztergomi érsek, valamint a felvilágosodás tudósa és a szlovák nemzeti megújulás támogatója 1831. szeptember 13-án halt meg Esztergomban.

Források: facebook.com/teraz.sk/obec-povazany.sk/zspovazany.edupage.org.